Posted by
Posted in

Ameddig

B. Mester Éva   Ameddig   Amikor közelít a szó, utakat bont fel, végtelent fut egy pillanat.   Ahogy a hajnal belobban, szivárvány feszül, csillag táncol az ég alatt.   Aminek jázminillata szirmait veszti, elfordul és magamra hagy.   Akiért lyukas harisnyás álmaim viselem, divatjamúlt ékszereket.   Ameddig puha göröngyök finom zuhogása felmenti majd az […]

Posted by
Posted in

Az én hitem

Edit Szabó : Az én hitem “Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga ?” Szemem előtt betűk szökkennek, életre kél a vers maga. Olvasásnak bolondja vagyok szerte hevernek kötetek, amíg élek ilyen maradok, kit érdekel, keveredtek. Minden reggel korán kezdődik, hajnali fény bekandikál, ágyam mélyen bekeményedik, hallani – kémény muzsikál. Tavaszi nap ébressz […]

Posted by
Posted in

A pillanat

B. Mester Éva   A pillanat   Feneketlen kutak szélén szédül egy pillanat. Horizont útjai mentén nem rohan, nem szalad.   Nem juthat a holnapig sem, tudja jól. Szomorú. Semmit gyászol az ölében, lelke a koszorú.   március 30.

Posted by
Posted in

Balatoni impresszió

Balatoni impresszió   Forró a délután. A kikötőbe igyekvő vitorlások habzó vízsodor nyomvonalán sorolnak egymás után. Vásznukat vadszárnyú szellő csattogtatja. A szél vihart ígér. Lilában játszik a szürkés-kék ég. Egy gyenge napsugár felhőt húz magára. Súlytalan pamatát fehér fény lakkozza. A vizet surrogva hasítják a könnyű hajótestek. Mire révbe érnek, leszáll az este.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szomália

Rózsa Iván: Szomália Milyen szép, dallamos név: Szomália… Van hosszú tengerpartja, még sincs ott turista. Nem megy oda senki ember józan fia: Mert elrabolhat, megölhet a helyi politika. Budakalász, 2017. március 5.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Pancho Aréna

Rózsa Iván: Pancho Aréna Csak egy kerti törpe hiányzik a tetejére: Hisz elég mélynövésű a megrendelője… Giccsparádé ez bizony a javából: A lényeg, hogy innen kisvasút zakatol… Budakalász, 2017. március 4.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Olimpia ürügyén

Rózsa Iván: Olimpia ürügyén A buzi-szimpatizánsok megfricskázták a diktátort! Most örüljünk vagy bánkódjunk?! Egy ország romjain ülnek lassan halotti tort: Szétfoszlott újra egy régi álmunk… Pécs, 2017. február 26.

Posted by
Posted in

A vihar

  A vihar … Mint a villám hirtelen, elszállt a félelem. A mennydörgés nagy robaja, az elemi erő minden fénye és zaja, a puha selymes fű lágyan simogatva, – vizesen- mezítelen talpamhoz tapadva, egy forró és nehéz nap után a vihar megérkezett! S az elmúlt éveknek – itt vége lett! Az a sok szorongás … […]

Posted by
Posted in

Mondhattam volna

Edit Szabó : Mondhattam volna Szerelem tüze hirtelen lobban követi oly hamar esküvő, lelkem és szívem a mennyekig ér, örökké ” boldog, mert veled él “, két szív kapaszkodik egybe, halad a sors szekere, épül a családi fészek, ” a tárgyak összenéznek, s téged dícsérnek ” szerelmem, mely kezed nyomán teremtett, érezzük a boldog jövőt, […]

Posted by
Posted in

BIZTATÁS

BIZTATÁS     Te kezet nyújtottál, mikor bajban voltam, mért nem fogadod el most az én jobbomat? Nem akarsz gyengének látszani előttem, ezért utasítod el segítő kezem?   Kihúzod magadat, felveszed álarcod, erőt sugározzon minden mozdulatod. Csak én tudom, mi dúl rebbenő lelkedben, Mi az, ami sújtja fájón a szívedet.   Nézd, megjött a tavasz, […]