Posted by
Posted in

Gyümölcshús

Belenyúlt egy kérdésbe a válasz Jövőt alakíthat zárszavad Miért kell a romnak új faltámasz Börtönblokkod holnaptól szabad Munkagépek táncolnak a grundon Helikopterek vigyáznak fent Arénát építek és lebontom Akaratod semmit nem jelent Aranykeret falon függő léted Mi vagyunk a mindenkori kép Sárban ülve holtbiztos megérted Erőszakod nem győz semmiképp Galambok egy kordonverte téren Kiürülő álmos […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Örök az élet!

    Rózsa Iván: Örök az élet!     Nem élünk egy dimenzióban: Én dimenziók felett élek… Nem evezünk egy csónakban: Én hiszek abban, hogy örök az élet!     Budakalász, 2016. október 31.      

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az idők feletti kor

    Rózsa Iván: Az idők feletti kor     Azt hiszed, a halállal vége?! Hát tévedsz, kiskomám… Ha tudsz, most állj az élre! Már nem röhögsz az utolsó vacsorán… Elsőkből lesznek az utolsók: Ki „Fent” volt, „Le” kerül… Fogynak, fogynak a koporsók: És ennek csak készítőjük örül… Üzlet az élet, üzlet a halál: Nem […]

Posted by
Posted in

B. Mester Éva Futótűzként

B. Mester Éva Futótűzként   Ha hiányzom, odamegyek, melengetem a lelkedet.   Ha elindulsz, én megvárlak, felmutatlak a világnak.   Ha kimondasz, kimondalak. Ölelkezzenek a szavak!   Ha te repülsz, én szárnyalok, ha boldog vagy, boldog vagyok.   Ha velem vagy, veled leszek, futótűzként nem terjedek.   Neked próba, nekem végzet, csillagporos szép ígéret.   […]

Posted by
Posted in

Hazafelé a Rudics állomásról

Csühös vonat nélkülünk fut, vaksin bámul ránk ablaka, hűvös széllel vár az utcánk, s hókadt lámpákkal éjszaka. Apámmal csak botladozunk bokabicsaklító járdán, az állomástól hazáig ketten téblábolunk árván. Álmosan rakom a lábam, felkap apám a nyakába, könnyeden emel az égig, kezemmel túrok ősz hajába. Félek, hogy az ezüstös hold hívja apámat magosba. Megkapaszkodhatok-e még az […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Előre mind, srácok!

    Rózsa Iván: Előre mind, srácok!     Előre mind, budai srácok! Előre, megmozdult már Pest! Diákok, mérnökök, munkások: Győzünk vagy halunk, ha leszáll az est.   Ne hallgass zsarnokok szavára! Hazudtak már épp eleget… Verd le a vörös csillagot mára! Életed így csak szebb lehet…   Űzd ki a ruszkit e hazából! Menjenek […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Bizalom

    Rózsa Iván: Bizalom     Hány ember van, ki még annak mondható? Koszos latyakká lett a friss, fehér hó… Hópelyhek szállingóznak fenn, a hegyekben: Isten, miért bízol még az emberekben?!     október 24.      

Posted by
Posted in

Könnyező gyertyaszál

Könnyező gyertyaszál Csillámló mécsesfények, szikrázó gyertyalángok, alant a mélyben nem látszik e fénycsoda, színes krizantémokba öltöztetett sírhalmok, ránk erőltetett ünnep sírós álarca. Számomra nem ünnep e szívszorító gyászmenet, vívódó hetek piros betűkkel írva, azt nem ünnepelhetem, hogy már nincsenek velem, kergetem a múlt emlékeit sírva. Könnyeit hullajtó gyertyaszál asztal középen, csillogó szempárok, elmosódó arcok, történeteink, […]

Posted by
Posted in

B. Mester Éva Egyberendez

B. Mester Éva   Egyberendez   Toporgok néha a parkoló pályán, nem siet felém a kijelölt vágány. Nem tudom mindig, hogy holnap mi legyen, kulcsaimat is folyton keresem. De mielőtt szétszórnám maradék életem, a világ orra elé bújva megérkezett, egyberendez a megváltó szerelem.     október 27.

Posted by
Posted in

Rozsdás kulcs

Kalákában épült fel az ország Féltéglánként lopjuk szerteszét Nagy bölcseink régesrég megmondták Nem hat ránk az olcsó szentbeszéd Friss kenyered felgyújtott kukán van Éhenpusztulásunk vízió Kézben olvadó jövő a szádban Hej de nagyon élni volna jó Szétszórt lapok szeneskályhák mellett Fotelból pislog a harci tűz Láncos kutyánk tegnap már megellett Kövér szolgád rossz cikket betűz […]