Páva Áttetsző uszály kúszik mögötte. Malachit legyezőjét kitárva háremét vonzza, hipnotikus szemekkel bűvölve tyúkjait. Násztánca lenyűgöző. Fénylő mellénye drágakő, türkizszínben pompáz. Zafírként ragyog rezgő bóbitája. Hangja fals illúzió, érzékek falát leromboló.
B. Mester Éva Tétova Az egyik kezemben kárhozat van, a másik kezemben tán’ csoda, tökéletesen tökéletlen neve sincs érzés mámora. Az egyik léptem hozzád indul, a másik léptem sehova. Mennék, maradnék malmai közt minden lépésem tétova. Az ösztön azt súgja, vársz még rám, a szív hevesen bólogat. Öngyulladással utat perzsel, kitárja […]
2017. március 7-én közvetítettük élő nőnapi műsorunkat YouTube csatornánkon: A műsorban közreműködtek: Kocsisné Heiler Éva, Mészáros Zoltán, Zsoldos Adrienn, Zsoldos Árpád A műsorban bonyolítottuk le a “Szeresd a Nőt!” című pályázatunk eredményhirdetését, melynek írásos változatát jelen cikkünk tartalmazza. A beküldött alkotásokat négy kategóriára osztottuk. A hölgyek által beküldött versekre, prózákra, valamint az urak által beküldött […]
B.Mester Éva Nőnap után Rám jött a versírás mint egy hasmenés, mikor ideges vagyok. Hol vannak az én virágaim? Az élők, amit kezembe adsz, ölembe szórsz, és csak a kedvemért illatosak? A mindenkinek, bárkinek, senkinek címzett virágkazlakból nem kérek. Az élő szó kell, az élő virág. Hiába osztozkodunk álmainkon, a mosolyon. Érintésed rejtegeted. […]
Öt éve fedeztem fel Frida Kahlo festményeit. Önkéntelenül írtam egy verset az egyik képéhez, majd a napokban azt vettem észre, hogy már ötven képhez írtam pár sort. A Gyökerek című képre írt versemet publikáltam egy weboldalon, ahonnan sok érdekes visszajelzést kaptam. Ezért hát úgy döntöttem itt is megosztok veletek egy két verset, melyet Frida képei ihlettek. […]
Szeresd a nőt, de ne pusztán csak őt, szeress mindent, mi mélyen benne bujkál. Szeresd benne a múltad, a jövőd, s a mát! Hisz az asztalon ott a dús tál, nem éhezel és csókkal oltja szomjad. Nélküle csak egy keringő bolond vagy! Szeresd benne a játszó gyermeket, ki biztonságra vágyik hős karodban, ha nem […]
Edit Szabó : Tiéd örökké / Haiku csokor / Kicsi leánykák fiú barátaikat mindig imádják. Felnő kisleány, piros rózsa bimbója virul orcáján. Ring a szoknyája kacérkodva perdülvén lenéz reája. Piros rózsaszál, kezeibe adhatod, vígan muzsikál. Szerelem tüze, csókos ajkak varázsa ég a szemébe. Fiú és leány összekötve életük, együtt lészen pár. Szeressed a Nőt, létetekben […]
B. Mester Éva Tavaszi gondolatok Minden erre várt. Rügyfakadás ébreszt fel. Tarol a tavasz. /// Tavasz árad szét, lelkem kitárom felé. Beteljesülés. /// Karodba bújok, szégyenlős a pillanat. Tarka pillangó. /// Száz virág nyílik, nekünk csak egyetlenegy napsugárszirom. /// Maradj még tavasz! Álmodtalak? Menned […]
Edit Szabó : Magyar kender Föld mélyéből kibújva mag buján zöldell, magasba tart, kicsinyke zöld bokor felnő, pici szára magasra tör. Csalánfélék nemzettsége, honfoglalás előtt ismert, nyersanyaga a vászonnak, rostjából kötelet fonnak. Hosszú kemény a mesterség, magas szárból legyen termék, késő ősszel mind kivágják, kévébe kötve szárítják. Száraz kender vízbe kerül, majd áztató lébe merül, […]
B. Mester Éva Gyökerek Ha szülőfalumra gondolok, emlékeimben anyám jön elő. Ha anyám emlékén lapozok, a szülőfalum, s a temető. A kezdet és a vég, a gyökerek. A kastély, ahová óvodába jártam, a velem egyidős gyerekek, kikkel az iskolát is vártam. Anyám magyar ruhát adott rám. Volt, aki mezítláb kezdett iskolát. […]
