Posted by
Posted in

Nyári eső

Edit Szabó : Nyári eső Lenge nyári ruhában, esőcseppek sodrában, hirtelenség e világ, gyorsan halad a leány. Sárga ruhát fúj a szél, hátul lebben, utól ér, fej felett piros ernyő megvédi eső elől. Hirtelen jött a sötét, cikkáztak a felhőcskék, vízpermet kifehérlik, természet szépségei. Áldás sokszor az eső, várják mikor jön elő, természet körforgása, emberéltek […]

Posted by
Posted in

Bella Itália

Akai Katalin   Bella Itália   Gyermekkoromtól égetett a vágy, A tengert látni és Itáliát! Milyen a tenger, ha partra fut ki? Hófehér habja lábam érinti. Hiszem, hogy eljön, annak a napja!       Várj reám drága, Bella Itália!   De finom lehet az olasz spagetti! Mikor leöblíti, egy sűrű chianti.  Milyen a Nap, […]

Posted by
Posted in

Az élet alkonyán

Edit Szabó : Az élet alkonyán Láttam anyám ráncos kezét, fáradtsága nagyon nehéz, korán kezdte az életet, évszázadok nem felelnek. Nem felelnek már életek, gyerekeknek munka kellett, gyorsan mozgott a két kezük, hamar telt le az életük. Felnőtt koruk,fiatalság, megnőtt dolguk, kilábalták, újabb életek teremtek, folytatódtak a remények. Jobb világ jön, boldogságuk gyerekseregben családjuk, megtenni […]

Posted by
Posted in

Véres macskakövek

Akai Katalin       Véres macskakövek   Futott a lány a véres utcán, Barna haja utána lebbent. Varkocsa indulót vert a hátán, Szakadt cipője a kabát zsebben. Véres macskakövek halálról mesélnek   Rettegő szemekkel körül nézegetett, Csak tank ne jöjjön, rebegte csendesen. Rongyos harisnyáján kinézett lábujja, Hogyan jut majd haza? A Teremtő tudja. Véres […]

Posted by
Posted in

Vágy

Akai Katalin                    Vágy Izzó szerelemben fokozatot váltva, Két ember egyesül Perzselő vágyban Milyen jó szeretni, s szeretve lenni! Minden gondunkat Órákig feledni   Éget a szerelem, tüzes a lángja Hiányzol Édesem! Jöjj karjaimba! Álmodom rólad, éjjel és nappal Ébredjünk együtt Pirkad a hajnal   Szerelmes szavakat suttogtál […]

Posted by
Posted in

A csoda

Akai Katalin               A csoda   Mikor belefáradtam a szeretethiányba, akkor úgy éreztem, hogy minden hiába. Hiába dolgozom naponta húsz órát, ha nem kapom érte, egyetlen jó szavát. Istenem, Istenem!                      Kérlek! Tegyél csodát!   Húzom az igát! Nő létemre százat! Anya, háziasszony, munkában megfáradt. Hogy vezessem cégem? Családom […]

Posted by
Posted in

Gyász

Valaki szelíden irányítja kezed, szívedben a mihaszna űrre vigyáz. Kongó szavaidban mindig ott van veled, fáradt mosolyodban ott pihen a gyász.

Posted by
Posted in

Közöny

Az egymás melletti békés magányban a tegnapi csönd hűvösen lesben áll, a gondolatok, mint kimondatlan vádak csobbanva válnak semmivé, mihaszna kavicsként merülve el a lét lecsapolatlan mocsarában.

Posted by
Posted in

Művészportré Boda Zsófiával

Boda Zsófia 2015 óta az Irodalmi Rádió szerzője. Verseivel rendszeresen sikeresen szerepel pályázatainkon. Művészportréjában életéről, családjáról, munkájáról, megjelent köteteiről és verseiről beszélgetünk. A művek előadásában Pintér Lilla segédkezik. A szerző bemutatkozása: Boda Zsófia Borbála, Buksi vagyok. 1981. április 7-én születtem Tatabányán. A tatai Eötvös József Gimnáziumban érettségiztem. Miután nem vettek fel az Állatorvosi Egyetemre, így […]

Posted by
Posted in

Az ősz remeke

Edit Szabó : Az ősz remeke Őszi táj képe tekint rám fényesen, szemem a messzeség felé ragyog, fehér nyárfa kéreg nyit ablakot, messziről intenek a kéklő hegyek. Bokrok sárgállnak a magas fák tövében, rezes arannyal ölelik tó vizét, lassan benőve aljkörnyzetét, mocsári fűcsonkok rejtőzködnek. Őszi táj szemeink gyönyörködteti, színének kavalkádja örömöt ad, villan a napnak […]