Rózsa Iván: Nem illő megoldások Jobb a népnek egy ál-idol? Mint nem hinni semmiben… Egyik sem ildomos: Maradjunk tán ennyiben… Budakalász, 2017. szeptember 15.

Álmomban a sivatagban voltam, Virágot kerestem a forró homokban, Sivatagi rózsát Sivatag varázsát. A kék eget felhők nem takarták, Először éreztem a virág illatát, Sivatagi rózsa Sivatag varázsa. A dűne árnyékában megláttam, Tenyerembe tettem, féltve őrizgettem, Sivatagi rózsát Sivatag varázsát. Bódító illata fogságában, Álmodoztam a sivatag viharában, Sivatagi rózsa Sivatag varázsa. Ébredéskor nem láttam a […]

Edit Szabó : Őszi jelek Az ősz jele itt vagyon, csendélet az asztalon, beértek a termések, van amit még rejtenek. Nap érlelte gyümölcsök,, az édes szőlőfürtök ropognak fogak alatt, a nyár íze megmaradt. vesszőkosár rejtekén, benne lehet még remény, késő őszi napokon dalolnak az ajkakon. Tele tál az asztalon, az ősz felé bizalom, forró nyárnak […]

Edit Szabó : Örök igéret Új évszázad küszöbét oly rég túl léptem, múltam mégis visszanéz, idéz életet, szerelem hűsége a korban megfogant, emberi sorsok nem jeleztek gondokat, társas élet tengerén úszik a hajó, megbecsülés, szeretet örökké tartó, hiszed, hogy sorsodban az életed lehet, minek törvényeiben magad nem lehetsz. Esküdtél a templomban örök hűséget, ígértél te […]

A boldogság kék madarát ne keresd tovább, bennünk repül hisz lényünknek ő a táp. Velünk van ő mindig ha őszintén szeretünk, ha kis örömökért is hálát rebegünk. A szivárvány összes színét dobja az égboltra, lemarja a rozsdát fájdalmainkról sorra. Jó sorsokat osztogat az embereknek éppen, édes dallamot dúdol fülünkbe merészen. Vigyáz rá, hogy ne lopja […]

Nem mindig az a boldog ember Ki párkapcsolatban él Ha nem az ki apró dolgokat is szépnek látja A legapróbb zajt muzsikának hallja Kinek lelkében a szív angyalok kórusaként dobban S az emberekhez vezérli a jó indulat

  Szunnyad a tűz Lassul az álom. Csitul a szív Valakit vár ott. A lélek tükre hassad A szenvedés van rajta. Mikor a lélek betegé válik, Elkísér a halálig.

  A négy testvér kisebbik öccse, Színes ruhát ölt mindenre. Forróvérű szarvasbikák ütköznek össze, Súlyos kalapácsként sújtanak le. Majd elköszönve véget vet a szépnek Mind az álom messzire repülve. Megszűnik a tánc a levelek násza Minden élőlény nyugalmat találnak. Majd jő, a báty ki elvesz mindent. Megfesti a szőlőt munkára hív minden embert. Vége tér […]

Edit Szabó : Gőz ereje Emlékképben már oly rég, emelkedett meredély, hegyen-völgyön hullámzott, sínpárokon csavargott. A gőzmozdony kanyarog, füstfelhője kavarog, oly bodor karikája, ontja füstjét a tájra. Hosszú terhét cipeli, emberekkel van teli, vontatja a sok vagont, hogyan lehet hatalmon? Erejét a szén adja, ettől van akaratja, forró sárga lángerő, vonógépet meggyőző. Őszi idő közeleg, […]