Rózsa Iván: Mellékes lét     Múltba vész már köztes létünk, Miért kell még egyáltalán élnünk?! Mellékes lét, mellékes állapot: De egyszer a szabadság íze megkapott…     Budakalász, 2016. szeptember 25.    

    Rózsa Iván: Isten halott?     Isten bizony halott… Szeretnétek ezt így tudni! Mikor ilyet hallok: Kedvem lenne jól berúgni…     Budakalász, 2016. szeptember 25.    

    Rózsa Iván: Érzelem-kérelem     Én érzem az igazságot, Én érzem a fényt… Szeretném jobbítani a világot, Mire minket Jézus kért…     Budakalász, 2016. szeptember 25.    

    Rózsa Iván: Szentek és álszentek     Az álszentek már nem szentek: A szentek már igazi szentek… Emberek… Mentek, merre mentek? A megváltásért mit kell tennetek?     Budakalász, 2016. szeptember 20.    

    Rózsa Iván: Mersz és nyersz!     A misztérium… A csoda… Érj időben te is oda… Megérkezel, megváltást nyersz: Valamit akarsz, valamit mersz…     Budakalász, 2016. szeptember 20.    

    Rózsa Iván: Túlzott tempó     Para, pam, param… Fokozódik az iram. Tara, tam, taram… Már égnek áll a hajam!     Budakalász, 2016. szeptember 19.    

    Rózsa Iván: Déjà vu     Útnak eredtél, ám szél kerekedett: Megfordultál, mert az eső eleredt. Visszafogadott téged az édes otthon: Miért indultál el, miért vagy úton folyton? Mert mindenhol, mindenfelé otthon vagy: Jártál már mindenütt, emlékszik az agy. Éltél itt-ott és imitt-amott: Feltámad poraiból mindig a halott. És a világ is változik […]

    Rózsa Iván: Életfa     Az égig érő fa tetején a világ, Az égig érő fa tövében a virág. Az égig érő fa tövébe letelepedtél: És most úgy érzed, a világ fölé kerekedtél…     Budakalász, 2016. szeptember 19.    

    Rózsa Iván: Láttál már eleget…     A végtelen sivatag végén felfedezed a tengert, A végtelen kék ég felett megleled az embert; Ki érted élt, halt és szenvedett… És akkor elmondhatod, tapasztaltál már eleget…     Budakalász, 2016. szeptember 19.