Rózsa Iván: Mellékes lét Múltba vész már köztes létünk, Miért kell még egyáltalán élnünk?! Mellékes lét, mellékes állapot: De egyszer a szabadság íze megkapott… Budakalász, 2016. szeptember 25.
Rózsa Iván: Isten halott? Isten bizony halott… Szeretnétek ezt így tudni! Mikor ilyet hallok: Kedvem lenne jól berúgni… Budakalász, 2016. szeptember 25.
Rózsa Iván: Érzelem-kérelem Én érzem az igazságot, Én érzem a fényt… Szeretném jobbítani a világot, Mire minket Jézus kért… Budakalász, 2016. szeptember 25.
Rózsa Iván: Szentek és álszentek Az álszentek már nem szentek: A szentek már igazi szentek… Emberek… Mentek, merre mentek? A megváltásért mit kell tennetek? Budakalász, 2016. szeptember 20.
Rózsa Iván: Mersz és nyersz! A misztérium… A csoda… Érj időben te is oda… Megérkezel, megváltást nyersz: Valamit akarsz, valamit mersz… Budakalász, 2016. szeptember 20.
Rózsa Iván: Túlzott tempó Para, pam, param… Fokozódik az iram. Tara, tam, taram… Már égnek áll a hajam! Budakalász, 2016. szeptember 19.
Rózsa Iván: Déjà vu Útnak eredtél, ám szél kerekedett: Megfordultál, mert az eső eleredt. Visszafogadott téged az édes otthon: Miért indultál el, miért vagy úton folyton? Mert mindenhol, mindenfelé otthon vagy: Jártál már mindenütt, emlékszik az agy. Éltél itt-ott és imitt-amott: Feltámad poraiból mindig a halott. És a világ is változik […]
Rózsa Iván: Életfa Az égig érő fa tetején a világ, Az égig érő fa tövében a virág. Az égig érő fa tövébe letelepedtél: És most úgy érzed, a világ fölé kerekedtél… Budakalász, 2016. szeptember 19.
Rózsa Iván: Láttál már eleget… A végtelen sivatag végén felfedezed a tengert, A végtelen kék ég felett megleled az embert; Ki érted élt, halt és szenvedett… És akkor elmondhatod, tapasztaltál már eleget… Budakalász, 2016. szeptember 19.