Rózsa Iván: Addig is… Az élet-lépcső a végtelenbe, És nem a semmibe, Örök megnyugvásba vezet… Nyújtsunk hát egymásnak segítő kezet! Budakalász, 2016. november 28.

Rózsa Iván: Elég! Add ki magadból az energiát! Engedd ki magadból a gőzt! Az emberiség megváltásért kiált: Hisz már elég, ki nevében ölt… Budakalász, 2016. november 18.

Rózsa Iván: Egyszerűen Küzdesz másokért… Küzdesz az emberiségért… Harcolsz bolygónk fennmaradásáért… Miért nem kaparsz einfach magadért? Budakalász, 2016. november 18.

Rózsa Iván: Sakkjátszma a Halállal A Halál után talán már csak a Semmi van… De talán legalább valami van… A Halál után talán semmi sincs… De talán legalább valami nincs… Budakalász, 2016. november 15.

Ahányszor átéltem a keserű gyászt, Szeretteim elvesztésének minden kínját, A te fájdalmad tovább nem növeltem, Hisz vonszoltad magad, betegen.   Könnyeim, csak titokban peregtek szabadon, Amikor lelkemet feszítette a fájdalom, Befelé hulltak azok a könnyek, Nem volt az a szívnek könnyebb.   Felvettem a nyugalom álarcát, Nem sejthetted annak titkát, Bezártam az érzelmek kapuját, Terhét, […]

Karácsonyi készülődés O kóbor gondolat, Táncol vele az alkonyat. Apró léptű fehér pihe. Betakar mindent. Pattog a tűz sül a kalács, Jászolt takarít már a juhász. Friss alom kerül minden fele Várják a kisded érkezését. Kántálok járják az utcát, Énekelnek szívük boldogság. Rippig, ropog a fehér takaró Táncot jár a havat hozó. Odafen a csillag […]

B. Mester Éva   Lányomnak   A magzatvíz ködében sem tudtad hol vagyok. Vigyáztunk rád mégis, én és az angyalok. És ha egyszer én is messzebbre távozom, az unokám arcára írom a mosolyom.

B. Mester Éva   Neked adom   Enyém a csend, a hallgatás, a villanófényes felragyogás, az egyetlenegy ölelés, a vitriol ízű felismerés.   Megértettem az életed, tudom, hogy mit miért nem lehet. Csillagok közt, az utadon, neked adom a mosolyom.   12.13..

Áldott ünnepre készülődve, Istenem nézz le ránk, az emberekre. Adj békét és szeretetet, Szívekből vidd el a gyűlöletet. Adj gyermekeknek mosolygós arcot, Reménytelenségből űzd el a bánatot. Adj fájdalmakban enyhülést, Emberek lelkébe megbékélést. Add, hogy csak jót cselekedjünk, Mutasd az utat nekünk.      

Álmatlan, sötét éjszakán, Gondolatom messze jár, Csapong,majd megáll, Majd egy képen meditál. Hajnali fény jönne már, Derengő, meleg fénysugár!   Ahol színesek a képzelt képek, Peregnek  mint a képregények, Fakó képek, töredezett arcok, Eltűnnek, már alig látok. Hajnali fény jönne már, Derengő, meleg fénysugár!   A képzelet, hol magasra repít, Hol a valóságba visszataszít, Körbejáró […]