Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Bedobott törülköző

    Rózsa Iván: Bedobott törülköző     Nem lehet más a politika: Politikusnak nem megy ember fia… Sátán dimenziója ez, nincs itt jobbik: Gurul a pénz, s egyeseknek jobb itt…     Budakalász, 2016. június 21.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Rajta!

    Rózsa Iván: Rajta!     Szorít az idő, csukva az idő-ablak: Földlakók, vajon életben maradnak? Nyílik az idő-kapu, kilépünk rajta: Elénk tárul egy új világ, csak rajta-rajta!     Budakalász, 2016. június 12.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Növénylét, emberlét

    Rózsa Iván: Növénylét, emberlét     A legönzetlenebb lények a növények: Csak adnak, semmit el nem vesznek. A világon a legönzőbbek az emberek: Mindent tönkretesznek, s majd megvesznek.     Budakalász, 2016. június 12.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Világlét, szenderlét

    Rózsa Iván: Világlét, szenderlét     Amikor az idő megsemmisül, Az energia megmarad. Amikor az élet elcsendesül, A világlét fennmarad. Amikor az ember elnehezül, Az Univerzum mégis halad. Amikor a Világegyetem elszenderül, Az Idő önmagába olvad.     Budakalász, 2016. június 12.    

Posted by
Posted in

Sivatagi vég

Ma még, tán azt hiszed, hogy mindent jobban tudsz, és fejedet homokba dugod, mint egy strucc. Ma még azt se látod, mi holnap rád zuhan, egy kellemetlen hír, mint jéghideg zuhany. Körül ölel majd a sivatag magánya, érzelmed csibéit elviszi a kánya. Aszalódsz a napon, s éjjelente fázol, a végtelen csendben magadban anyázol. Örömöd csírái […]

Posted by
Posted in

Gyöngyeim keresve

Míg a világ beszél én addig ellesem egy-egy halk morzsáját, mi mázsás szóözön, ám vágyam koplalva, diszkréten, csendesen százszor, vagy ezerszer álmomban rám köszön. Mélázva, motyogva a sarkon kéreget, a szívem jobb sarkán, jó szóra éhesen, sóváran bámulva gyanúsan méreget, földig megalázva meghajol szélesen. Érzelmes füzérét igazgyöngyeimnek két marékkal szórnám köténye zsebébe, de többé nem […]

Posted by
Posted in

A juss

Egy huzatos, csendes helyen, hol a rögök puszta súlya elnyomja a kapzsi hangzavart, igénylés nélkül is megkapod azt a kis televényt, vagy szikes anyaföldet, ami jár.

Posted by
Posted in

Művészportré Kálmán Eszterrel

Művészportré Kálmán Eszterrel – 2016. Írásról, asztrológiáról, filmezésről beszélgettünk Kálmán Eszterrel, aki az Irodalmi Rádió állandó szerzője. A beszélgetés közben elhangzik néhány alkotása Bába Ildikó, Kardos Katalin, Vida Beáta és Turi Bálint előadásában. Szerzői bemutatkozás: Kálmán Eszter vagyok, könyvtár-magyar szakos tanár az eredeti végzettségem (mint sokaknak akik írói pályán kötnek ki), ebből következik, hogy imádom […]

Posted by
Posted in

Csillámló pókháló

Ha a szakadék felé haladsz, inkább zuhanj a szürkületben nincs se éj, se nappal sóvárog az ég, s a könyörtelen hang ha elfutok, nem leszek szabad. Vakként is világít felém a kitörő napfény míg kerek az üveggolyó van bennem rejtély nem lehet feketéből színes a kép de festhetek szivárványt magam elé. Titkos szobádban tomboló érzelem […]

Posted by
Posted in

Az én világom

Egy olyan világban szeretnék élni, ahol mosollyal ébredő a hétfő, s ötből, legalább két és félszer négy, a kétszerkettő. S a reggeli kávéban nincs lemondó kérdés, hit és a tehetség ott megbecsült érték, az utcák mindkét oldalán, s a foci is jó lesz egyszer. Talán. Ott, hol a járdákon szembe jőve, a jószándék emel majd […]