Mikor elcsendesedik a város s kialszanak a fények Íróasztalomra borulva, kezeimet összekulcsolva Szinte a csendbe beleharapva egyedül a megfeszítettre gondolok Szinte belsőmből kiszakadva felujjong a lelkem Feltámadt Krisztus! s ismételve ezt harsogja Tollamat kezembe kapva, csak ennyit írok a papírra Feltámadt Krisztus Alleluja, Alleluja Majd irom százszor, meg ezerszer. Kiakasztanám minden ajtóra, kapura Ha […]
Kint állok a ködös-nyirkos budai utca sarkán Gyanús árnyak imbolyognak a lecsupaszított kertek alján Mit rejthetnek homlokuk mögött Hova viszi sorsuk lépteik sorát A távolban fényárban úszik a város Mit összemos a természet, mint az üstökös csóváját Esti harangszó vecsernyére invitál Hivó szava mintha át lenne hangolva Lerázza magáról a város szennyét, baját Félelmeimtől megszabadít, […]
mint kavicsok zörögnek patakmederben betűim görögnek katonás sorokban szavak szavak után lépdelnek a csendben gondolat-fonatban rendeződnek össze mit magam sodortam tollam hegye alatt betűszólam serceg belőlem nyílnak ki hangvirággá versnek rólam vallanak lelkekbe vágyódva némán pihegnek
Az emberek eredendően rosszak! Szakítottam a Édenkert tiltott fájáról, én is az vagyok! Mind azok vagyunk. Akkor miért ítélek? Hisz magam is ítéltetem… Leszúrtak! Belém mártották a kést! Van, hogy az ember nem előre megfontolt szándékkal öl. Csak úgy megteszi. Talán önvédelemből… Igen, önvédelemből tette. Pedig én nem támadtam. Sőt ha, jól emlékszem kértem! Kértem, […]
Az Irodalmi Rádió hosszú idő után új hanganyaggal jelentkezik! Fogadjátok sok szeretettel új sorozatunk első részét: Fischer László – Összebújva című versét A szerző, Fischer László ezzel az alkotásával második helyezést ért el Az év orvos költője 2015. pályázaton. Bemutatkozása: “Dr. Fischer László, kecskeméti gyermekorvos, versíró vagyok. 1954-ben születtem Baján. Bácsalmáson töltöttem gyermekéveimet. Kecskeméten érettségiztem, […]
Rózsa Iván: A fagylalt visszanyal Bekebelezte az NSZK az NDK-t: Visszafalja az NDK az NSZK-t. Gyarmatosította Európa a fél világot: Visszaütnek a „fejlődő” országok. Budakalász, 2016. április 13.
Rózsa Iván: Mint Mint keselyű a dögre, Mint döglégy örökre, Lecsapnak Rád a nem-emberek: A csapdából mégis kiút vezet. A Te utadat Isten vezeti, Oroszlán-bárányát szereti, „Ők” csak erőből értenek: Mindenkivel jó nem lehetsz. Budakalász, 2016. április 10.
Rózsa Iván: Emberek? Az embereket szeretem, A nem-embereket nem. Rejtőzködik az Isten… Van, akinek igen, másnak nem. Budakalász, 2016. április 10.
Rózsa Iván: Nekünk elég! Van egy-két bolygó: Van egy-két Megváltó. Ki váltja meg mindegyiket? Nekünk elég, ha a miénket… Budakalász, 2016. április 10.
Rózsa Iván: Hess, hess! Hess, hess innen siserehad! A végén még semmi sem marad… Európa az otthonunk, az életünk: Keresztény Isten a mi végzetünk. Budakalász, 2016. április 6.
