Posted by
Posted in

Ki vagy?

Ki vagy? Oly korban élünk, Hol süket a lét, Elveszett a párbeszéd, Vakon tapogatózva, Herélt gondolatok, És azok vágóhídja, Ember mosolyog, Álarc mögött, Az érvek frázisokká, A lét kínné merevül, Hitünknek lángja, Pislákol mécsesen, Holnapunk kusza, Jelenünk terhes, A jövő messze van, De milyen jövő? Az egymást fojtó? Vagy az értelem? Hinni, hogy létezik, S, […]

Posted by
Posted in

Szilánkok, tövisek

Szilánkok, tövisek szaggatják ruhádat, lelkedet tépázó záporozó vádak. Szilánkok, tövisek húsodba hatolnak, véred a papíron fájdalma a tollnak. Szilánkok, tövisek tokozódnak benned, a részeddé válnak, soha le nem vedled. Szilánkok, tövisek barázdája mélyül, szívedbe hasítva belepusztulsz végül. (Szilánkok, tövisek örökös bántalma, sértett hiúságok szemétre szánt halma).

Posted by
Posted in

Gerincem húrján

Gerincem húrján játszik az isten, kínvallatását nehezen bírom, közhelyes vallomás: (mire vittem?) üres gondolat egy sajtpapíron. Lényemben bujkáló hófehér hitem szikrázó szavát a zord égre írom. ⃰ Gerincem húrján játszik az isten, fájdalmas himnuszt: végzetem dalát; deresbe simult szakállam, tincsem, s nem ettem meg még kenyerem javát. Ezentúl magam élőnek tekintem, s dalolva várom az […]

Posted by
Posted in

Fagyos sorok

Hideg keserűség hintázik az ágon, apró sóhajokba sűrített bősz magány, friss porhóba firkált naiv ákom-bákom, torkodban benn rekedt, elfojtott őstalány. Törtfehérre meszelt tarka impressziók átködlő emléke megkísért hasztalan, vágyad komódjában egy kihúzott fiók a kést nézi gyáván a konyhaasztalon. Émelyítő múltad mirelit gondokat öklendez jelened új mezsgyekövére, a padlóra csurgó lángoló gondolat gleccserbe ágyazott aortád […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szeptember végén

    Rózsa Iván: Szeptember végén (Hommage à Petőfi Sándor)     Még érzem fanyar-egyedi illatod, Még nekünk fénylenek a csillagok, Még ezt az ős-pillanatot elkapod, Még ezt a karma-gyümölcsöt felfalod, De már szakállam „enyhén” őszes, De még örülsz, hogy nekem főzhess, De már szövődik az égi szőttes, De várj még Halál sok évet, hogy […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mellékes lét

    Rózsa Iván: Mellékes lét     Múltba vész már köztes létünk, Miért kell még egyáltalán élnünk?! Mellékes lét, mellékes állapot: De egyszer a szabadság íze megkapott…     Budakalász, 2016. szeptember 25.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Isten halott?

    Rózsa Iván: Isten halott?     Isten bizony halott… Szeretnétek ezt így tudni! Mikor ilyet hallok: Kedvem lenne jól berúgni…     Budakalász, 2016. szeptember 25.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Érzelem-kérelem

    Rózsa Iván: Érzelem-kérelem     Én érzem az igazságot, Én érzem a fényt… Szeretném jobbítani a világot, Mire minket Jézus kért…     Budakalász, 2016. szeptember 25.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szentek és álszentek

    Rózsa Iván: Szentek és álszentek     Az álszentek már nem szentek: A szentek már igazi szentek… Emberek… Mentek, merre mentek? A megváltásért mit kell tennetek?     Budakalász, 2016. szeptember 20.