A Semmi peremén
Posted by
Posted in

A Semmi peremén

Távolodó világok elhaló hangjai Fakó fényfoltok élettelen foszlányai Széthullanak a kozmoszon túli térben Fekete álmok spirális örvényeiben Idő nélküli alaktalanságban Beleveszve a nemlét homályába A Horizont mögötti messzeségben Határtalan, tökéletes csend ölel Visszatérek az ősi káoszba Megnyílik tudatom a valóságra Az illúzió béklyóit letépve Feloldódom a végtelenségben (2020)

Posted by
Posted in

Kórság erejével

Máshol is lehetnék, Előrébb. Szebb helyen, Magasabban, Mélyebben. Másutt, Más úton. Távolabb innen, Közelebb önmagamhoz. S hogy mi késztet ilyen beszédre? Mitől félek? Miért csak írom, Miért nem cselekszem, Vagy mondom is, Mit érzek? Betegségem gyávaság. Kórságom a kor maga. Alakoskodik arcom, Hazudik beszédem, Cselekedetem, A csaló látszat árnyéka. Ne bízz bennem! Ne is nézz […]

Posted by
Posted in

VÖRÖS RÓZSA

Rózsának tövisébe ugrok én, Mikor karjaidba vetem magam S milyen fájó nékem az a tudat Hogy én ültettelek földbe téged Gondoztalak esztendőkön is túl Végül te leszel a végzetem   Vagyis én lettem sajátomé Hisz én ültettelek szép földbe Te csak álltál ott végtelenül Gyönyörű fehér szirmaiddal Amely mocskos lett a véremtől Így lettél oly […]

Hrtyanné Patonai Gabriella: Téged látlak én
Posted by
Posted in

Hrtyanné Patonai Gabriella: Téged látlak én

Hrtyanné Patonai Gabriella: Téged látlak én Parányi magzat szívének dobbanásában, Nevető gyermek őszinte dalolásában, Szeme szivárványhártyája apró szegletében, Tökéletes orcája kicsiny görbületében Téged látlak én. Szorító kezek gyöngyöző fogásában, Esendő léptek újabb próbálkozásában, Kíntól szabadult hálateli ölelésben, Bennem bízó szempár félénk tekintetében Téged látlak én. Minden reményt adó, csodás gyógyulásban, Reményekkel szálló acél akarásban, Minden […]

Hrtyanné Patonai Gabriella: A múltért hála jár
Posted by
Posted in

Hrtyanné Patonai Gabriella: A múltért hála jár

Hrtyanné Patonai Gabriella: A múltért hála jár Sokszor voltam hontalan, Sokszor volt, mi fáj, Sokszor voltam rossz helyen, De sodortál tovább. Sokszor estem térdre én, Nem leltem kezedet, Sokszor nem volt már remény, De Lelked vezetett. Sokszor mondtam “soha már”,- Majd újra léptem még, Sokszor volt, hogy feladnám, De alászállt a fény. Sokszor voltam sötétben, […]

Hrtyanné Patonai Gabriella: Könyv
Posted by
Posted in

Hrtyanné Patonai Gabriella: Könyv

Hrtyanné Patonai Gabriella: Könyv Mint égett papír dühödt szélben, hála híján úgy porlik szíved. Elhamvad, mint sötétben rózsa, ellep napjaid szürke súlya. Szertefoszlik színes könyved, mit szerinted csak te töltötted, te javítottad ki, ha rossz volt, ha elestél, te léptél rosszkor, ha nyertél, magadnak köszönted, ha vesztettél, magad büntetted. Majd erőtlenül csak feküdtél, nincs célod […]

Posted by
Posted in

Szeresd Önmagad

Edit Szabó : Szeresd Önmagad Elfáradtál? úgy múlnak az évek, de ne feledd, keresd a szépséget, örülj a mának, mit hoz a holnap, soha nem tudod lehet-e rosszabb? Barátot ne felejtsd, bánatot oszd meg, lelkedben nyugalom, béke most lesz, nevess és örülj úgy sokkal könnyebb, nem baj ha örömtől hullik a könnyed ! Ne sajnáld […]

Posted by
Posted in

Az elefánt és a papagáj

Beck Brigitta: Az elefánt és a papagáj Egy messzi-messzi, furcsa tájon éldegélt egy elefánt, Egyedül élt, nem ismert mást, csak a tarka papagájt, Unatkozott hát szegényke, semmi dolga nem akadt, A tóhoz ment, leült a stégre, s bámulta a halakat. Egyszer csak mellé röppent a tarka-barka papagáj, És panaszosan megjegyezte, egy éve él már papayán, […]

Posted by
Posted in

Ha Rád gondolok

Ha Rád gondolok egyre csak ezt mondogatom: Te nem egyszerűen jó voltál: Te a Jóság maga voltál; Te nem egyszerűen szép voltál: Te a Szépség maga voltál. Te nem egyszerűen kedves voltál: Te a Kedvesség maga voltál; Te nem egyszerűen türelmes voltál: Te a Türelem maga voltál!   Igen! Maga a Jóság és a Szépség, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az igazak bolygója

Rózsa Iván: Az igazak bolygója A halhatatlanok bolygóján mindenki halhatatlan. A halhatatlanok bolygóján nincs pokol vagy ördögkatlan. A halhatatlanok bolygóján a táj kies, nem kietlen. A halhatatlanok bolygójára kerül minden igaz érintetlen. Budakalász, 2022. január 8.