Felvidékről apám, Szilágyságból anyám származott. Külföldre vitt a vonat, mégis magyar tájakon öleltük egymást, mi rokonok.

Edit Szabó : Csalóka tavasz . Gólyamadár haza talált fészkére, kora tavasz, hazudott a szépsége, csiklandóan sütött a nap sugara, hótakaró a földet nem takarta. . Tél szépségét igen ritkán élveztük, elmúlott már, fagyot alig éreztünk, hógolyózás öröme is odalett, egyszer esett, a hóember olvadt el. . A Nap fénye szétterült e Föld tekén, februárban […]

Vannak örök vesztesek Kik mások helyett is szenvednek Egy múló percnyi boldogságért A sors rajtuk kéri számon Mindenki más bünét Vannak örök vesztesek Kik csak arra születtek Hogy a létben ,ne is legyenek Vannak örök vesztesek Kik szorongatva a fájdalomtól Összeroppanak a súly alatt S a meghalt idök csörgedeznek ereikben Tán az ösök hagyták rá […]

    Egy szép tavaszi napon, mikor a virág kelyhét bontja ki, tópartra indult kirándulni a szeleburdi Puszi. Kutyus létére nem jött zavarba, ha hemperegni kellett az avarba. Kergetett lepkét, lesett halat, nagy jókedvében a tóba is beszaladt! Ám amikor éppen a bundáját rázta a parti ösvényen, világ csudája! Hát elébe ugrott egy öklömnyi labda! […]

Bolgárfalvi Z Károly Szelíden búg fenn az ágon Szelíden búg fenn az ágon Búg a gerle, búg, magányos Ráhajol a messzi távol Visszhang sehol, párja távol Felhők súrolják a földet Szelek érik, tépik őket Szaggatják a zöld mezőket Ömlik eső, ömlik bőven Fenn olvadnak a csillagok Lenn a tavasz úgy harsog, Mint rakoncátlan kisgyerek Futna […]

Szelíden lebben Szelíden lebben a sóhajod reggel végleg tova illan az ébredő meleggel A tested még forró, nyújtózik, álmos, puha karok között ébredni vágyik, Kacag rajtad a sokszínű tavasz, a hímes szőnyegű, az éretlen kamasz, Kacag a fény, a boldogság, a remény, az erdő illata, a ház meg a rét, Erről eszedbe jut hangja, bársony […]

Edit Szabó : Csend Apevák . Fáj, ma még lelkemben boldogtalan csend honol. . Csend, béke, szívemnek erdejében éljen szeretet. . Szép világ, virágos réten-mezőn a dallamos csend. . A méla csendben ül, gondolatok mélysége feszül. . Bőcs,2020.04.02.

Edit Szabó : Ébredő természet . Cinegemadár, régen láttalak nem kopogtattál ablakom alatt, nem volt hideg tél, volt eledeled, hótakaró sem vett el élelmet. . Hiányoztál te egész télen át, hisz nem repültél a kék égen már, terasz asztalán megmaradt magok mindig vártak rád és a holnapok. . Cinegemadár, tavasz reád várt, kicsalogatott, repülj fák […]

Teljesség   Ég és föld benned a tested gigantikus öröklakása