ISTEN, Ki hozzáférhetetlen magasságban rejtőzöl, nem hagytál minket árván. A hétmilliárdnyi ember-rengetegből kegyelmesen testvérekről is gondoskodtál számunkra, akikkel együtt Miatyánknak szólíthatunk és kéréseinket meghallgatod. Kérjük, hogy a világ divatos elméletei és régi hagyományai ne homályosítsák el bennünk, hogy Te vagy a világmindenség mindenható alkotója, Akihez hálával és tisztelettel közeledhetünk. Kérjük, hogy a Földünkön kavargó sok-sok nyomorúság, és […]
Megmérheted milyen magasak a fák, a hegyek, a katedrálisok, melyek az eget ostromolják csúcsaikkal. Megmérheted milyen hosszúak a csermelyek, a folyók, melyek körbekanyarogják a földet, az éltető vizet hordozva. Megmérheted milyen szélesek házad alapjai, asztalaid, múlandó tárgyaid, amiket készítesz magadnak. Megmérheted a perceket, órákat, napokat óráiddal, de az időt sem megállítani sem visszafordítani nem áll hatalmadban, könyörtelenül […]
Cseppnyi újszülöttként megérkeztem e földi planétára. Az érzékeim még nem fogták fel a teremtett világ ezernyi Hangját, csodaszép színeit, édes-keserű illatát. Még magatehetetlenül bámultam a világba. Még nem tudtam semmi rosszat elkövetni. Miközben napról-napra fejlődtem. Napról-napra Nőtt bennem a mindentudónak gondolt értelem. Óriásira dagadt és minden jót maga alá temetett. Ó, bárcsak maradtam volna meg csecsemőnek. […]
Antikolt, réz színű felhők csak támadnak alacsonyan, Köröskörül is rézszínűvé vált a világ, tartósan… Antikolt, réz színű felhők csak támadnak alacsonyan. Ma már nem megyünk sehová, lóg az eső lába, Elhúzom a függönyt, bámulok a vakvilágba…. Ma már nem megyünk sehová, lóg az eső lába. Hirtelen kidől a dézsa, zuhog, mintha direkte öntenék, Fönt biztos […]
Mikor Sanyim elment, akkor azt gondoltam, többször le is írtam: „Az örök vadászmezőkre távoztál el innen, ott sétálsz, ott járkálsz erdei ösvényen, kanyargós útjain mennyei hegyeknek.” Dehogy lősz te vadat: gyönyörködsz majd bennük, szelíd szóval őket mind magadhoz hívod, szépen simogatod, nyelvüket jól érted, s azon vigasztalod hogyha véletlenül éppen szomorkodnak… De te […]
Vannak már órák, talán napok is, Hogy nem sírok, mikor rád gondolok. De nincs olyan nap, óra vagy perc, amelyben ne gondolnék rád, és nincs olyan óra, perc vagy pillanat, amelyben ne hiányoznál nekem – Te, aki az Életből eltávozott, Te, aki az Életemből távozott. És nincs olyan óra, perc vagy pillanat, amikor a […]
Egy arab költői motívumra „Melletted fehér volt az éjszaka. Tenélküled koromsetét a nappal.” Ibn Zájdun Ál-Kortóbi: Uálládá hercegnőhöz, fordította Faludy György Míg mellettem voltál, míg a társam voltál, addig az éjszakák is szikrázóan fehérek voltak. Most, hogy nem vagy már velem, s elveszve jobb felem, a nappalok is koromfeketékké váltak. Bizony jól írta ezt […]
Edit Szabó : Gólyák vonulása . A nyár végi szép napok, völgyben nyílnak virágok, zölden csillog a fűszál, ragyogón süt napsugár. . Nyári napnak ereje, forrón izzik még tüze, ám a kék felhők felett gólyacsapat integet. . Körbe repül felettünk, völgybe tekint a szemük, hosszú útra készülnek, fiókáik felnőttek. . Kevés volt az élelem, de […]
Edit Szabó : Őszi fényben . Sárgán virul az ég alja felettünk, látni még a piros fény közelebb jön, szél kavarja meg az őszülő tájat, szénakazalt védi az ő karámja. . Tanyaházban magas fa védekezik, piros cserép ház tetején vereslik, fa ágain aranylanak a fények, kútágasa messze mered az égnek. . Száraz fű közt még […]
Edit Szabó : Nagy csoda . Jaj micsoda életkép, teli buszon ül a nép, nagy-nagy csodát látnak ők, gyerek kézben nyitott könyv. . Régen láttak már ilyet, telefon kézben zizeg, fel kell venni oly gyorsan, emlék lesz hamarosan. . Könyvsorok időtlenek, telókon nem üzennek, betű van szemek előtt, olvass,legyen rá időd ! . Bőcs,2020.08.30.