Lármát csap, gyilkos szikrákat vet az égbolt, jelenése rémísztő sötétkék színfolt. A fekete torkát ördöggént kitátja. borzasztóbb, mint a szellemek suhogása. Uralma alá kebelezi a Földet, az összes helyre fekete fátylat szövet. Fénytelenné válik a nagy tömörület, mi több, a csillagok is elmenekültek. Az orkán kiszakította a víztartályt, az ár gőzmozdonyként vágtat, nincs akadály. Magával […]

Szétszaggatott gondolatok fejemben tele ágas – bogas áramlatokkal. Közel szédülésig remeg a testem, töprengek összeszorított marokkal.   Határozás kényszere fojtón szorít, nem enged megbízható tépelődést. Kötelez, lélekben is megnyomorít, mint elkövetett bűn, okoz fejtörést.   Nincs irgalom, ki kell préselni a szót, kerülhetetlen a szívdübörgése. Nem akar senki se hallani jajszót, keresgélhetek magam vaksötétbe.   […]

A badacsonyi hegyhát homályosan lát, rég nem érzékelte víz kardjának hangját. Langyos szellő hirtelen körbe – körbe járt, Balaton jegére terel minden szempárt. Jégpáncélon hasadék vonal kandikál, tömérdek tábla, mit rétegből fabrikál.   A vihartól erős lendületet kapnak, csengés, csattogás a csendet is riasztja . Repedő jég pengése torz nótát zenél, hangja hideg telekről remegve […]

Öreg fa áll megújuló fényre várva, a tegnapot emlékeiben vigyázza. Temérdek ágból hajtott törzse összenőtt, mint családfa mutatja a múló időt.   Kérgét a viszontagságos világ rágta, belegörbült már terhet cipelő ága. Szeretné még a lombfüggönyét kinyitni, a szégyenlős titkait eltakargatni.   Itt-ott töredeznek az elfáradt gallyak, rajtuk ma már újabb rügyek nem fakadnak. Örök […]

Mikor mondtad ki utoljára, hogy szeretsz valakit? Hallották ezt mostanában tőled a szüleid?   Mondtad -e szeretlek apa, s téged is anyukám? Szeretem a húgom, a nővérem, a bátyám.   Szeretlek feleségem, kislányom és kisfiam. Ez egyszerű szó. Miért nem mondod gyakrabban?   Szeretem a ruhákat, a kávét, a sós perecet. Szeretem az autómat, és […]

A világnak végén ülök a semmi szélén. Előttem a nincsen, mögöttem már minden. Cipeltem a létem, az volt minden kincsem. Tudtam, merre menjek, mégis eltévedtem. Végtelennek tűnő kőtenger úton át, dúdoltam magamban az életem himnuszát. Fogták a kezemet, óvtak minden bajtól, és én merítettem jóból, merítettem rosszból. A tejúton szaladtam, kerestem az Édent. Sötét éjeken, […]

Ébred a hajnal száz színű hanggal, súg a fülembe éji zenét. Szivárványfénnyel ölel a reggel, harmattal öntöz mind szerteszét. Virágkehelyből oltom a szomjam, sóhajom csobban, őrzi neszét. Pillangó táncol aranyló fényben, jő fel a Nap, kékül az ég. Siklik a fényben, éli románcát sok ezer elmúlt szép pillanat. Eltévedt álom alszik a fűben, vágyja nagyon […]