Posted by
Posted in

Úton az álmok Felé

Az este szól hozzám, Ablakon túl lámpafény vár, Hűvös van odakint. Nappalnak már nyoma sincs, Karjába vesz az este, Álmokat hoz szememre. Lassan alszom el, Integetek a mának, Az álmok már várnak. Ahogy elalszom, Kint vagyok álmoknak teraszán, Olykor nem emlékszem álmokra, Alszom a mélység tavában, Nem tudom ki szólított álmában. Aztán megtalál az álom, […]

Posted by
Posted in

Te vagy az álmom

Valakinek árnyék vagy Nekem világosság Amely körbe fonja testem Másnak nem kellesz Számomra fontos vagy Szemem utánad könnyeket ejt Téged sosem felejt Vannak akiknek már nem létezel Ellentétben velem, akivel itt vagy mindig Emberek akik ugyanúgy siratnak Ahogy én teszem azt néha Mert fontos vagy számomra Múlik az idő és én is változom De folyton […]

Posted by
Posted in

Vágyaim szólnak hozzád

Vágyom szemed fényére, Arra, hogy szívem elérje. Víznek ízére melyben, Ott folyik szerelmed. Mit megosztasz velem, Vágyom kezedre, Behasít szívembe, Illatod érzem magamon, Veled táncolok a napon. Örömkönnyem hullajtom Fejem a válladra hajtom Jó, hogy szíved dalol nekem Együtt énekel velem vágyom az álmaidra Szívem bevilágítja Folyton szívedet hívja Kezem arcodat simítja vágyom, hogy ölelj […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Harc az életért

Rózsa Iván: Harc az életért Ne bántsd a krumplira várókat! Náluk a tét: az életben maradás. Bíráld inkább a vazallusokat! Náluk csak egy a cél: a harácsolás. Budakalász, 2021. február 7.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Cserepótló illeték

Rózsa Iván: Cserepótló illeték Politikusokat, mamelukokat bármikor lehet pótolni: Az ókori Rómában is cserélték a császárszobor-fejeket. De minden igaz művész elvesztésével szegényedik a világegyetem: És egy önállóan gondolkodó, kis világ-bolygót eltemet… Budakalász, 2021. február 7.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Féregirtás? aktuális!

Rózsa Iván: Féregirtás? Aktuális! A 133 lábú, gyáva féreg… Ott tenyészik a Parlamentben, mint méreg. Kellene már egy féregirtó szakember; Ki jó magyar, így jó ember! Budakalász, 2021. február 7.

Posted by
Posted in

Virágoskert

Virágoskert Csókot loptam volna egy kertből. Volt ott ibolya, orchidea, ambrózia, az érzés minden színében bimbózó bazsarózsa. Volt, ami hervadt, volt, ami a gyökeréig kiszáradt, volt, aminek szárán tüskék gyilkoltak. Ám volt egy szár, ami sosem lankadt. A kertecske közepén növekedett, bűbája napról napra cseperedett az esőtől, a napsütéstől szinte sugárzott. Ritkasága szagtalanul illatozott. Bódító […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Milyen egy “igazi” keresztény?

Rózsa Iván: Milyen egy „igazi” keresztény? Egy „igazi” katolikus legalább háromszor fogad örök hűséget: Válás után másodszor is templomban, ha kap rá lehetőséget… Egy „igazán” hívő embernek nagyon fontos a papi áldás: És ezért az anyagilag jól járt egyház is módfelett hálás… Budakalász, 2021. február 7.

Posted by
Posted in

Hazugság

Füllentés, ferdítés, tagadás, hazugság, mind velünk született tulajdonság. Van, aki rosszul csinálja, van, aki jobban, de van, kinek az egész a kisujjában van.   Valaki hazudik akkor is, ha kérdez, így keverve nyerő lapokat saját kezéhez. Ám igazi hazugon nem látszik, ha füllent, tenyere sem izzad s a szeme se rebben.   Mindenki hazudik, ezt […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A pandémia paradoxona

Rózsa Iván: A pandémia paradoxona Hány politikus halt meg eddig a járványban, és mennyi művész?! Az igazi művész mindig kimondja az igazat: hatalom, ettől félsz? Lehetnek fiatalok, öregek; a politikusok mindent túlélnek: Valamit nagyon is tudnak, ha a koronától sem félnek… Budakalász, 2021. február 7.