Posted by
Posted in

Holdudvar

Kényes hold lepi be a  hazánkat Nem terem, nem marad senki sem itt El hazudot jelenek közt araszol, aki él S a múltból gyökerünk elenyész. Holvan már az a büszke kiállás? Hol van a szépért lángoló szív? Merre tanyázik az égbe kiáltás? Hol van a nemzet, melynek lelke az ép? Némák közt, ki szólni ha […]

Posted by
Posted in

Fiamnak

Szél, szavaknak szende szárnyán, Túlra fújja vérem átkát. Víz, viharnak vemhes vágya Verelytékkel átitattva. Túrivadékomon ősök tánca, Egy fiamon másnak arca. Szerteveti fehér fényét, Hej! Regéli létem végét! Örökvalót hagyd meg nekem, Földi másom porrá legyen. Elveti a föld a magvát, Feldicséri fa az árnyát. Ágainak lombos fodra, Szinte felér a napokra. Eljövend ám mostohák […]

Posted by
Posted in

Ima

Tiéd volt az első szavam Első tettem és önmagam Sosem voltam más fényképen Csak az örök Istenképben Ragyogsz bennem ide haza Érted élek érted hala Meg ha majd én gyarló lélek Szabadulok hozzád végleg Én istenem, jó istenem! Egyre rosszabb az én szemem Egyre nyitva, egyre fáj is Az élettel szemben állni Csak te hozzád […]

Posted by
Posted in

Digitális oktatás

Digitális oktatás Digitális oktatás: nincs látás, csak vakulás. Dübörög az online óra, ráZoomolsz a hangszóróra. Meet van, és nem találka, internetes kaláka. Sok feladat csippan, reppen, s a szem már meg sem rebben azon, hogy még egy héttel tovább eszed a képernyő előtt a vacsorát… Lesz ez még így se… Ne tovább…

Posted by
Posted in

Prizma

Mostoha ágyon, fedetlen hájon, Gördül a könnycsep megtöri fény, Prizma kalandom mesélem álmom, Rajt földi kabátom s nem vagyok én. Elköszönőben a férfi a könyvben, Nem keres ő már miértre szót. Csukva a szempár, izzad a párnám, Erre vezet ma be a pokolba út? Mind aki látja szívét kitárva Ölelve várja s utána csók. Nagy […]

Posted by
Posted in

Spájz

Rejteken át süvít lomha kis ajtón Kék szelek szűkszavú árnya. Bennem a lét tüze enyhe, de izzó, Mégis fázom e mostoha tájban. Látom a polcokon megmaradt télben Gyümölcsösöknek sok armadája.. Macskásodna a lábam, s izmom elernyed lustaföld talajára Görnyeteg hátamon sárgul a hajnal, Kint tavaszodna be már. Hangokat hallok félszegen várom De kint csak tél […]

Posted by
Posted in

Mentálhigiéné

Beletöröltek lábak sora, töredékes lelkem welkam hómos szönyegébe. Tele sarazták már a gyapjú pulóverem is, szarvasos kötések mintáján porélet terem. Kezemen a koszok találomra játszanak, Dicső kort vagy romot, váltanak pézt s jármot, járják a világot. Szemeimben olaj meg kén verekszik könnyeim hadával, jobb jövőt s szabadságot kiáltanak ki maguknak magukért, magtalan medő verejték megbicsaklott […]

Posted by
Posted in

Kettőből egy

Vérem a véremből, Testem a testemből. Bármi az ár Kell ez a lány! Vérem a véremből, Testem a testemből. Égi varázs, Nincs takarás. Vérem a vérmből, Testem a testemből Száz utat ád, Ámula e pár. Vérem a véremből, Testem a testemből. Szíven talált Szempillantás!

Posted by
Posted in

Októberi vonulás

Szét veretett tereken izzadva boldog emberek Majd száz sebéből vérzik el E nemzedék oly idegen Lánctalpakon jönn halál Orosz szeme vérben áll Magára hagyva sírva lát Nem szabadúl a rab madár Nem repül turul ma már Megtiporva égre néz Mi kezében volt semmiség Istent tekintő rút halál Golyozápor pirosra vált Téren nyílik pokol kapu Tüzbe […]

Posted by
Posted in

Nagymamámnak

Milyen rég volt, mikor még a konyhában sürgölődtél, Kapros túrós lepényt, vagy meggyes rétest sütöttél. Arcod mindig ragyogott, s karjaid ölelésre tártad, Az unokákat mindig valami aprósággal vártad. Szerettem az illatod, melyből csupa melegség áradt, Talpon voltál már hajnalban, de sosem voltál fáradt. Majd járásod lelassult, s tested gyengülni kezdett, Az idő szépen csendben eljárt […]