Posted by
Posted in

Kezdődik az iskola

Edit Szabó : Kezdődik az iskola . Hosszú,forró nyári napok, hol a boldogság ragyogott, szabadságban eltelt a nyár, kiélveztük minden napját. . Strandolás és napfürdőzés, réten-mezőn kergetőzés, futás minden labda után, nem néztünk egymásra bután. . Napok mentek,nem számoltuk, soha sem unatkozhattunk, minden gyereknek volt barát és a kedves, drága család ! . Ám az […]

Posted by
Posted in

Füstölni tilos

Egyre nagyobb mértékben belepte a füst az egész uszoda kültéri területét, amelyet a dohányosok feltehetőleg jól bírtak, én viszont, és a többi nemdohányzó szenvedtünk tőle. Cigarettára gyújtott egy fiatal férfi közvetlen az úszómedence mellett. A füst, mint ahogy az lenni szokott, eleinte csak látványként nyilvánult meg, tekergőzve a levegőben, tulajdonképpen megszokott módon, mert megszokott látvány […]

Posted by
Posted in

Az ember

Hogy az ember állat-e, csak mert emlős Fogalmakon lovaglás-e pusztán? Vagy isteni teremtőképességünk, Aminek megyünk makacsul után?   Befolyásoló képessége mind, az összes embernek van a Földre Pőre testünk takarva komponálunk S űrhajóval repülünk körbe, körbe   Konstans változás mindenségünkben, Mert az ember sosem marad nyugton Míg állandósult állat, s növényvilág Mindig csak áll, sehova […]

Posted by
Posted in

Erdő menti úton

Edit Szabó : Erdő menti úton . Fehér törzsű óriás fák zöld levelük még kihajtják, rücskös kéreg, sok-sok évek létet ad nekik az élet. . Soruk között sárga út fut, szélein kis virág csábul, ballag anyó az út szélén, szoknyája a földig leér. . Karján van a kosárkája, lassan sétál az útjára, elindult, hogy célhoz […]

Posted by
Posted in

Lehozná a csillagokat is az égről…

Lehozná a csillagokat is…. Olyan nyomasztó, évről-évre súlyosbodó folyamatok zajlanak a világban, amelyek – úgy tűnik – a technika és az informatika  „fejlődésével” egyre jobban veszélyeztetik a normális emberi kapcsolatok fennmaradását, a szépséget és örömet adó, emberhez méltó létezést. Az első megdöbbenést az a rádióműsor váltotta ki belőlem, amelyben informatikusok beszélgettek a betegápoló robotokról.   Elszorult […]

Posted by

Álomlámpák

Vers: Székely László Zene: Fogarasy Attila Kormos az éjszaka, mélyül a mennybolt, fényköre, csillaga sincs, se ezüsthold. Távoli fütty zaja támad az éjre, ritmusa fák sora, morzsa a fénye. Szárnya derékhada fújja, befüstöl! Gőzben a vaslova húzza, de prüszköl! Nő az a morzsa, ha üt-ver az óra: zsemlye, kerek pofa, nőne cipóra! Lisztes e veknike, […]

Posted by
Posted in

Az álomszuszék tündér (Lázár Ervin után fapadon)

Szereplők: Szundibundi, az álomszuszék tündér Csoszoghy, az öreg lúzer Hau bácsi, a kedves sváb imposztor Pistike Váj-ling kínai kereskedő (akit végül kihagytak a meséből) Lédigyagya, királykisasszony-imitátor (akit végül szintén kihagytak a meséből) Történik a Rettenetes Tetrakontaoktaédererdő közepében, tegnap. Két Lázár Ervin ült a Rettenetes Tetrakontaoktaédererdő közepében egy fapadon. Már reggel óta veszekedtek, s nem jutottak […]

Posted by
Posted in

Noé bárkája (limerik költemény)

Egykor az ember úgy elvadult, Szívbéli jósága elfakult. Megunta az Isten: „Nem tűröm ezt itten! Törlöm, ki szavamból nem tanult!” Kérette ezért a színéhez Noét, ki közel állt szívéhez – Jóságos volt s igaz, Bűnösök közt vigasz – S így szólott maradék hívéhez: „Halljad ím parancsát Uradnak: Szerkessz egy nagy hajót magadnak, S szállj fel […]

Posted by
Posted in

Jónás könyve (limerik költemény Babits Mihály verse nyomán)

Gonoszság lepte el Ninivét, Bujaság magvait hinti szét. Korcs tanok mérgezik, A népe bűnözik Tagadva teremtő Istenét. Szólt az Úr emiatt Jónásnak, Pontosan őneki, nem másnak: „Menj el a városba, Bűnöket átkozva – Küldelek nagy égi tolmácsnak. Szólj nekik, míg szóból értenek, Ördögé városuk nem lehet; Bánják meg tetteik! Negyven nap eltelik, S kő kövön […]