Posted by
Posted in

Itt a nőnap…

Neked, nekem is… Kedveske, én nappal is szeretlek, nemcsak a vak éjben, De óhatatlan, hogy nagyon izgalmas vagy az éj-fényben… Pirkadatkor úgy várom, hogy már reggel legyen, Megyek, hozok neked virágot, hogy friss legyen… (3 soros-zárttükrös) Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálak vagytok, Reggel, még a nap sugára is nagy élvezettel süt le […]

Posted by
Posted in

Hölgyeknek írtam… nőnapra

Férfiaknak meg kötelező olvasni! A nő maga a nő, ő maga a bájos csoda, A nő, a báj, ő maga a férfinek a csoda! Férfiak fáradozzatok, Nőnek nagyon hódoljatok! (Septolet) Férfiak! Kényeztessétek, Szeressétek, Meglétét élvezzétek. Főz, autó-stoppol, Zoknit stoppol. Neked család, Gyerekének mondja; apád! Szeressed nagyon a nőt, Tenyereden cipeld őt! Hagyd a fölös’ hajcihőt! […]

Posted by
Posted in

A színek magányos csendje

A színek magányos csendje   Mennydörgésként robbant az életébe, maga sem értette ezt mire vélje. Villámokat hányt háborgó a lelke, mi is okozhatta ezt, nem értette.   Túlságosan tág ez a sokszínűség, erőszakot képez a kényszerűség. Új, érthetetlen állapot, csalódott, nem ilyen zavaros jövőt álmodott.   Idővel a csattogás csillapodott, már önmagával együtt gondolkodott. Akárhogy […]

Posted by
Posted in

A TENGEREN

A kapitány sétál, a nap épp lemenőben, Egy hazájától távoli kikötőben. A szivárvány mögött meglát egy Nőt, Gondolja: Kell neki …, megszerzi Őt! Megmozdul, elindul, eleinte félénken lépked, Később egyre előbbre halad. Vele együtt agyában egy ismeretlen képlet, Vágyik utána, onnantól nem csak a tudata alatt! Véli, a másik egy biztos kikötő, Megindul felé s […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A veréb és a sas

Rózsa Iván: A veréb és a sas A Veréb szürke kis verébnek született egy falusi porfészekben. A porban hemperegtek is társai vidáman, ám ő nem tartott velük, különcködött. Különbnek érezte magát a többieknél, és egyedül röpködött: és úgy tűnt, szárnypróbálgatásait siker is koronázza; míg a többi veréb legfeljebb húsz-harminc méterre tudott felröppenni, ő elérte néha […]

Posted by
Posted in

A pesti ugaron 1 /Ballada/

A pesti ugaron./ Ballada1 / Mi végre vagyunk itt a Földön És mit keresnek a józanok itt Pesten Hol emberi szeméthegyek Között bolyong a lelkem Felépült egy álomvilág Azt hittük ez lesz a mennyország Igaz, jó embereket is láttunk Kik védeni próbálták álmunk Köztük agymosottakat, S diplomás kommunistákat találtunk Kiknek rombolás a filozófiájuk Az építkezés […]

Posted by
Posted in

Újkori Hiszekegy!

  Hiszek a tudásban ! Hiszek az Isteni szellem erejében! Hiszek a jóságban! A Jézusi szeretet átadásában! Hiszek a Békében! Az igazság győzelmében! Hiszek a testvériségben! A keresztény hit terjedésében Hiszek a fiatalok tisztaságában Az eltévedt lelkek megtisztulásában Hiszek a Feltámadásban! Így legyen, Ámen!  

Posted by
Posted in

Elpocsékolt élet.

  Az idős nő mindkét keze tele csomaggal, alig várta, hogy a buszmegállóba érjen és megpihenhessen. Csak két férfi ácsorgott ott, az egyik ült, a másik állva kutatott valami után szatyorjában. Az asszony elszégyelte magát, mert érezte, úrrá lett rajta, az úgynevezett diszkrimináció. Legszívesebben odébb áll és befogja orrát. De, hősiesen leült a férfi mellé, […]

Posted by
Posted in

Egy régi társkeresés margójára – Maradj otthon, nézzél tévét!

„Maradj otthon, nézzél TV-t” énekli Lovasi András (Kispál és a borz énekese), én meg hallgatom, és belém hasít: ezt kellett volna mondanom! És én nem mondtam… De hogy nem mondtam?! Hát ide figyelj! Én szóltam akkor is, előre, hogy messze van Pest ide, de te nyájasan udvaroltál, hogy: Szervusz drága, hogy vagy, mi újság? És […]

Posted by
Posted in

Holdfényben napozok

(3 soros-zárttükrös) Holdfényben óvatosan napozok, Átjár a fény, így kicsit sem fázok… Holdfényben óvatosan napozok. * (10 szavas duó) Ablakomon bekacsint a Hold, Fényével cirógat, mint egy csintalan kobold. Játékos kedvével elűzi gondom, Már nem érzem, ágyam mily’ zordon… ** (Haiku) A völgyek fölött Büszke, hegyorom-bástya. Természet és Hold. * Hold is titkolja Fényét, felhő […]