Posted by

Bucsy Balázs: Hová sietsz?

Zihálva fordulok be a József utca sarkán, majd az eresz mellett megtámaszkodom. Nem hiába, a nyári meleg nem a futásra lett kitalálva, de mit tehetek, sietek. Ahogy az izzadt kezem hozzáér a falhoz észreveszem, milyen csupasz, a több évtizedes vakolat fejmagasságig, az utca hosszán végig hiányzik. A téglák között a malter már régen kipergett, ujjamat […]

Posted by
Posted in

Kretschmer féle katatímia

Hétköznapi pszichológia… Az emberek élethelyzeteikben könnyen lesznek ellenfelek, De, másik –külső- behatolás alapján ellenséggé válhatnak. Van a Kretschmer féle katatimia, mikor ellenségeskednek És Az lehetetlenné teszi a kapcsolatokat… kész! Bezárhatnak. Valamely behatásra, torzult agyi képzetek keletkezhetnek… * (3 soros-zárttükrös) Ez nagyjából a hirtelen haragban; végzetes-döntés esete… Az itt a kérdés, hogy ilyen gyors-haragvó ember, ezért […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Jaj nehogymá!

Rózsa Iván: Jaj nehogymá! Jaj nehogymá: egy igaz magyaron bukjon e szemét kormány?! Vagy ez tényleg a cél, a hazaárulók túltesznek a normán?! Bukjon inkább szógyártó petikén vagy tompika tamáson! Mindenesetre tényleg ne keresztény magyaron, valaki máson! Budakalász, 2020. szeptember 5.

Posted by
Posted in

A lélek vándorlása

Szenved a tested De lelked már repül, Angyalok szárnyai csapkodnak körül Mosolyuk részegít, Még maradnál Szeretteid körül, pedig érzed, Már terhes a léted Füledbe suttogják: Gyere Odaát több lélek vár, Rokonok, barátok, kik Most is szeretnek. Utadat kitaposta Krisztus, Szenvedése árán mutatta be Országának fényét, Dicsősége lényét.    

Posted by
Posted in

Hűs az őszi szél…

(Septolet) Hűs szelek járnak, Grasszálnak. Fáról-fára ugrálnak! Levél egyedek, Kóborló lelkek. Messzi úton, A varjúsoron. * Lepihenő erdő, Üres mező, Lehuny életerő. Levelek csapatban… Szélnek játékban… Majd örök álomban. Brigádokban… * Felhő, hideg esőt Lökött! Szél meg flörtölődött. Gólyák elmentek, Fecskék repültek, Fészkek merengtek! Rákényszerültek… * Hűs szél Toll-borzolva mesél, Jót ne remélj, Tél nem […]

Posted by
Posted in

Üres minden, minden…

Üres minden, minden…   Üres a te ágyad, Üres a széked is. Üresség néz vissza Sötét képernyőről.   A kedvenc papucsod Keresi a lábat, Azt a fájó lábat, Amelyik viselte…   Árva a kis tálad, amiből ebéded Olyan sokszor etted, Falatodat velem Hányszor megfelezted!   S nem fejti a rejtvényt Senki sem helyetted! Nem lapoz […]

Posted by
Posted in

Flamenco táncosok

Helyetted is nézem, nézem ezt a táncot, Nézem a flamencót, amit úgy imádtál! A táncos egészen fel, az égig szárnyal, S látlak téged is, ahogyan szárnyalnál.   De a fájó lábad nem akar emelni, Csak karod az, amelyik fel az égbe szárnyal! És a képzeleted, amelyik elragad, Egyre jobban elragad magával.   Amit most nézek, […]

Posted by
Posted in

A versírásról

A versírásról   Hát ez igazán furcsa! Hogy az ember – a hetvenhez íly közel – szinte teljesen új útra lel, melyen akár korábban is járhatott volna, s mely így megkésve is még vezet tán valahova.   Mert hogy verseket írok! Sorra bukkannak fel rímelő sorok, szinte a semmiből jönnek,  születnek, és amíg írok:  bizony […]

Posted by
Posted in

Visz a vonat

Visz a vonat, de már nem tehozzád, Te már nem laksz ott, ahol eddig laktál, Mennyi ideig is? Majd 15 évet! Az Avas tetején, az én otthonomban.   Az én otthonom a tiéd is lett akkor, Én a szívemben is otthont adtam neked, Így leltél te nálam mindjárt két otthonra, És sok szeretetre, remélt nyugalomra. […]

Posted by
Posted in

Nyár végén…

(Anaforás – 3 soros-zárttükrös) Augustus után, már a nyár végén járunk, A hajnali hűvösség nekünk nem barátunk… Augustus után, már a nyár végén járunk, (HIAQ) Sír, búcsúzik a nyár, Szelek szárnyán tovarepül. Reggel kell a kabát… ** (10 szavas duók) Már itt kevésbé kószák a szelek, Dühödten támadnak az elemek. Hajnalban egy kis szellő dukál, […]