Posted by
Posted in

Az élet nagy napja

Edit Szabó : Az élet nagy napja . Hófehér ruhája a földig ér, csillogó ajakán játszik a fény, vállára omlik fekete haja, látványa fenséges, kedves ara. . Nagy napja várja a szép menyasszonyt, hatalmas álma örömet adjon, fehér ruhába felöltöztették, mennybéli boldogság, egybekelés. . Hosszú az út,mely eddig vezetett, sokat tanult ő és szervezkedett, boldogság, […]

Posted by
Posted in

A pók

Pók szalad fent a sarokban legyecskére fáj a foga. Hálót sző és csendben vár, gyere kis légy, ennék már. Ne félj tőle, mert nem bánt, megijed, ha téged lát. Visszabújik a sarokba és elalszik éhgyomorral.

Posted by
Posted in

Volt egyszer egy Tanárnéni

      “Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget.   Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.” (Paulo Coelho)   VOLT EGYSZER EGY TANÁRNÉNI…   Emlékeimben kutatva, egyre gyakrabban villan fel előttem, az a téli délután. Akkor beszélgettünk utoljára, […]

Posted by
Posted in

Szegény gazdagok

  SZEGÉNY GAZDAGOK     Emma napok óta tudta, hogy ha valóban megérkezik, lesznek problémák. Alattomosan kúszott egyre közelebb, majd beköszöntött a tél. Nyomában a földön, kegyetlenül csikorgó fényes hó maradt, az égen komiszul csillogó, fagyos csillagok figyeltek. Készletük szerint, a tüzelő arra volt elegendő, hogy kis szobát naponta egyszer befűtse. Havi jövedelmük több mint […]

Posted by
Posted in

Napfénykeringő

  Napfénykeringő   Egyszer, nagyon  réges-régen, fura álmom volt egy éjjel. Erdő mélyén, zöld búra alatt, úgy repültem, mint a madarak.   Nem voltak határok, és korlátok, végtelen szabadság, amit látott egy földi halandó, szárnyak nélkül lebegve suhant, de megáll-e végül?   Bámulva néztek, az erdei népek. Boszorkák, manók és koboldok, hívatlan betolakodó voltam ott. […]

Posted by
Posted in

A váróterem

    A váróterem Boldog vagy. Elégedett embernek érzed magad, aki sikeres az életben. Eljön a nap, mikor váratlanul, rajtaütésszerűen megnyílik előtted egy ajtó. Belépsz. Nem akartál ide jönni mégis itt vagy. Félelem tör rád, menekülnél, de minden látható ajtó bezárult. Fogalmad sincs hová kerültél. Közeledben fura alakok imbolyognak. Tétován leülsz egy székre. Előtted üres […]

Posted by
Posted in

Keresed?

Keresed az életed az életben? Keresed a létedet a létedben? Keresed a boldogságod az életben? Keresed az értelmet saját létedben… Keresed a múltadban mi volt? Keresd, a halál után mi lesz! Keresed, az életben mi volt? Keresd… az öröklét, tán’ lesz… Vecsés, 2012. augusztus 29. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Edina 40. szülinapjára

Felnőttek a gyermekeim… versben és európai stílusú haikuban. Van még itt egy hely? Ünnepi murin lenni. Cukrosnak süti? * Terítékem van? Jó lesz a kutyával is! Csak ott lehessek… * Nagy tripla ünnep, Lesz, három külön torta? Édesítővel? * Akár az ujjak közül kifolyó homok, Az élet is lassan a múltba elcsorog. Nyújtózkodik idő… mókuskerék […]

Posted by
Posted in

Te és én

Te És én A világ Legtetején Egységgé válunk.   Mi  Leszünk Az erő, Szerelemben, Dalban rügyező…   …Pár, És bár Tétován, Lépünk, futunk, Egy a mi utunk.  

Posted by
Posted in

Újévi köszöntő

Új Évben Új remény, Új fejezet, Újító regény. Zsenge költemény. Új év szele Messze fúj, Minden  Új.