Intézkedés Mikor már elvették az ősi földed, s a házad ajtaján lazán kilöktek, a helyzetedre kurta törvényt hoznak, nem tűnik létezésed sem jogosnak. Perelhetnéd, ha volna mégis ügyvéd, ki védené ügyed csupán csak ingyért, hisz megfürödnöd sincs hol, nemhogy enned, neked talán a Holdra kéne menned. És annak is netán a túlfelére, de zord hatóságod […]
Egyre nagyobb mértékben belepte a füst az egész uszoda kültéri területét, amelyet a dohányosok feltehetőleg jól bírtak, én viszont, és a többi nemdohányzó szenvedtünk tőle. Cigarettára gyújtott egy fiatal férfi közvetlen az úszómedence mellett. A füst, mint ahogy az lenni szokott, eleinte csak látványként nyilvánult meg, tekergőzve a levegőben, tulajdonképpen megszokott módon, mert megszokott látvány […]
Hogy az ember állat-e, csak mert emlős Fogalmakon lovaglás-e pusztán? Vagy isteni teremtőképességünk, Aminek megyünk makacsul után? Befolyásoló képessége mind, az összes embernek van a Földre Pőre testünk takarva komponálunk S űrhajóval repülünk körbe, körbe Konstans változás mindenségünkben, Mert az ember sosem marad nyugton Míg állandósult állat, s növényvilág Mindig csak áll, sehova […]
Edit Szabó : Erdő menti úton . Fehér törzsű óriás fák zöld levelük még kihajtják, rücskös kéreg, sok-sok évek létet ad nekik az élet. . Soruk között sárga út fut, szélein kis virág csábul, ballag anyó az út szélén, szoknyája a földig leér. . Karján van a kosárkája, lassan sétál az útjára, elindult, hogy célhoz […]
Kantár Ki rakta rád, miközben hagytad balgán, fejed bedugtad önként, boldogan, és véle tűzön-vízen át loholtál, hűségesen, miként a szél rohan. Sörényeden kapaszkodott tovább csak, s te vitted őt, amerre fordított, vágtattál égnek és tüzes pokolnak, lábad se tudta hol doboghatott. Egy rút napon kivitt a lópiacra, és pár forintért rajtad túladott, már nemsokára mész […]
Indulás az óvodába Ovis leszel te nemsokára Fanni, hajadban jaj, de szépen áll a lokni, ruhád ma rózsaszín, cipőd bekötve, nézed magad forogva egy tükörben. Az arcodon piroslik büszkeséged, ma óvodába visznek végre téged, kitátva száját néz a sok kis bölcsis, tudják, okos leszel, s talán még bölcs is. Kezed fogom, s odáig elkísérlek, mosolygó […]
Lehozná a csillagokat is…. Olyan nyomasztó, évről-évre súlyosbodó folyamatok zajlanak a világban, amelyek – úgy tűnik – a technika és az informatika „fejlődésével” egyre jobban veszélyeztetik a normális emberi kapcsolatok fennmaradását, a szépséget és örömet adó, emberhez méltó létezést. Az első megdöbbenést az a rádióműsor váltotta ki belőlem, amelyben informatikusok beszélgettek a betegápoló robotokról. Elszorult […]
Vers: Székely László Zene: Fogarasy Attila Kormos az éjszaka, mélyül a mennybolt, fényköre, csillaga sincs, se ezüsthold. Távoli fütty zaja támad az éjre, ritmusa fák sora, morzsa a fénye. Szárnya derékhada fújja, befüstöl! Gőzben a vaslova húzza, de prüszköl! Nő az a morzsa, ha üt-ver az óra: zsemlye, kerek pofa, nőne cipóra! Lisztes e veknike, […]
Szereplők: Szundibundi, az álomszuszék tündér Csoszoghy, az öreg lúzer Hau bácsi, a kedves sváb imposztor Pistike Váj-ling kínai kereskedő (akit végül kihagytak a meséből) Lédigyagya, királykisasszony-imitátor (akit végül szintén kihagytak a meséből) Történik a Rettenetes Tetrakontaoktaédererdő közepében, tegnap. Két Lázár Ervin ült a Rettenetes Tetrakontaoktaédererdő közepében egy fapadon. Már reggel óta veszekedtek, s nem jutottak […]
Egykor az ember úgy elvadult, Szívbéli jósága elfakult. Megunta az Isten: „Nem tűröm ezt itten! Törlöm, ki szavamból nem tanult!” Kérette ezért a színéhez Noét, ki közel állt szívéhez – Jóságos volt s igaz, Bűnösök közt vigasz – S így szólott maradék hívéhez: „Halljad ím parancsát Uradnak: Szerkessz egy nagy hajót magadnak, S szállj fel […]
