Posted by
Posted in

Egy csésze gőzölgő tea

      SÁRVÁRY MARIANN:  EGY CSÉSZE GŐZÖLGŐ TEA Gabriel még kamasz koromban meghívott egyszer a New York Kávéházba egy teára. Még sohasem voltam azelőtt ebben a csodaszép eklektikus épületben. A hatalmas térben szinte elvesztek az asztalnál ülő vendégek. Mindig is tudtam, hogy mennyit számít, ha valaminek megadják a módját. Itt szembesültem ezzel először a teával kapcsolatban. […]

Posted by
Posted in

III. Hógolyó bukása

Sárváry Mariann: III. Hógolyó bukása   Az Állatfarmról elüldözött Hógolyó unokája, III. Hógolyó néven mangalicabirodalmat alapított egy tölgyfaerdő közelében. A hely ideális volt: csöndes, távol az emberek világától, élelemmel teli, patakkal és dagonyázó helyekkel a közeli makkos erdőben. Elnevezte Tölgyfamajornak. III. Hógolyó háremében sok életerős, vonzó idomú és csalogató feromonokat kibocsátó emse élt. Birodalmának utódlása […]

Posted by
Posted in

János és Júlia

Sárváry Mariann: János és Júlia Jancsi és Juliska élete sokkal könnyebbé vált a mézeskalácsházban lakó boszorkány kincsei segítségével. Szegény favágó apjuk végre iskolába tudta járatni őket. A gonosz mostohájukat elküldte a házból. Hétközben bentlakásos iskolába jártak a közeli városba, hétvégén segítettek az apjuknak a kivágott fa eladásában. A szüneteket is otthon töltötték. Juliska vezette a […]

Posted by
Posted in

Kapszulás időutazás

Sárváry Mariann: KAPSZULÁS IDŐUTAZÁS   Kedvenc városomban a múlt héten megnyílt a legmodernebb Nespresso kávézó. Szép, nyárvégi délután volt, amikor én is eljutottam, hogy kipróbáljam. Amint beléptem, azt láttam, hogy a falakat végig polcok borítják, a polcokon katonás rendben rengeteg színű kávékapszula várt a sorsára. Leültem egy ablak melletti asztalhoz, ahonnan éppen ráláttam a Dunára. […]

Posted by
Posted in

Frosch kisasszony története

Sárváry Mariann: Frosch kisasszony története   A tópart csendes volt. A fehér vízi liliomok már nyíltak. Az aranyhalak kiragyogtak az algás vízből. Darazsak jöttek inni a tó felszínére. A zöld béka ott ült az egyik kerek levélen zsákmányra várva. Frosch kisasszony a parton üldögélt, gyönyörködött az idillben, és leste kedvenc békáját, ahogy vadászik. Ha elkapott […]

Posted by
Posted in

In memoriam Karinthy

Sárváry Mariann In memoriam Karinthy    A fejem fölött nyíltak a vérszilvafák a parkban, rózsaszínű sziromesőt fújt felém a lágy tavaszi szél. Kedvenc padomon ültem, és Karinthy novelláját olvastam már sokadszor életemben. Lapozás közben felnéztem a könyvből, és egy ismerős alakot láttam közeledni a kavicsos sétaúton. Hosszú, barna haját szemébe fújta a szél, lóbálta a […]

Posted by
Posted in

Hófehérke későbbi élete

Sárváry Mariann: Hófehérke későbbi élete Mikor a hirtelen rázkódástól Hófehérke torkából kiesett a mérgezett alma, a törpék ujjongására tért magához. – Végre kinyitotta a szemét! – kiáltotta Vidor. – Nem hiába őrködtünk a koporsójánál felváltva oly hosszú ideig! – fűzte hozzá Szundi, miközben letették a koporsót. Felhajtották a fedelét, és kisegítették belőle Hófehérkét. – Ismét […]

Posted by
Posted in

Velence varázsa

SÁRVÁRY MARIANN: Velence varázsa   Gyerekkoromban nyaranként sokat voltam Velencén, a Nadapi úton Meszleny nagyanyám csodálatos birtokán. Egyszerre mindig csak egy unokát vállalt el, így hárman voltunk: Zsuzsa mama, Bundi kutya és én. Lassan magam is nagymamakorba érek, így egyre többet jut eszembe. Sok mindenre meglepő módon nagyon tisztán emlékszem. A ház előtt volt egy […]

Posted by
Posted in

Telefonfülke

Sárváry Mariann: Telefonfülke A zöldre festett telefonfülke a város forgalmas sarkán helyezkedett el a Váci utcában. 1928-ban kerültem oda. Annyi mindent megéltem már az elmúlt 91 év alatt, hogy egy regény is kitelne belőle. Az 1929-es világválság idején egy csődbement bankár bennem lőtte halántékon magát. Ez volt az első igazán tragikus élményem. 1930-ban a KMP […]

Posted by
Posted in

A kakas kukorékolása

SÁRVÁRY  MARIANN:    A KAKAS KUKORÉKOLÁSA    Jézus kijött a Gecsemáné kertből maga mögött hagyva az öreg olajfákat. A tegnapi vihar elült, a föld beitta az éltető esőt. Jézus elmélkedni vágyott, ezért leült a köves talajra. Nekidöntötte a hátát egy nagy kőnek. Várta a főpapokat. Már kisírta magát, és felkészült a rá váró szenvedésre. Péter […]