Posted by
Posted in

Egy csésze kávé

Tündöklő, nőies a szépsége, a férfi szemeknek ékessége. Hosszú haja, szeme barna bogár, boldogan jár rajta a napsugár.   Egy teraszra kávézni leültünk, bizalmas beszélgetésbe kezdtünk. Könnyen bomlik le létünk fonala, számos, hasonló bog akad rajta.   Csakhamar észre is kellett venni, a ragyogó kellemet bú fedi. Belül sajgó lelkét folyton gyötri, lehetetlen előle megszökni. […]

Posted by
Posted in

Merengés

Ráült a sötét a félhomályra, már csak Holdnak adott a világa. A szobában lámpát most nem kapcsolt, lábbal az ablakpárkányon landolt.   Merengve bámult a nagy semmibe, nem értette hogyan jutott ide. Hol keletkezett ez a nagy hiba? Min kellene most változtatnia?   Aprólékosan boncolgatgatta a kimondott keserves szavakat. Lelkében néhány újra és újra felakadt, […]

Posted by
Posted in

Régi vekker / szonett /

Edit Szabó : Régi vekker / Szonett / . Éjjel-nappal sok-sok óra eltelik, hajnal fénnyel ébred fel a reggel, fénysugarát rávetíti a Földre, időszámításunk elkezdődik. . Nem mutatja az órának perceit, sok idő kell, míg a modern gépek, századok során kifejlődnek végre, formálva az idő kerekeit. . Szakemberek gondolata árnyában, alakulnak, formálódnak végül, csinosak és […]

Posted by
Posted in

Vonulásra kész gólyák

Edit Szabó : Vonulásra kész gólyák . Alig vártuk azt a tavaszi napot, melyet a gólyák hada haza hozott, megteltek a régi fészkek lakókkal, beköltözött szárnyas állatainkkal. . Fekete-fehér színük kiragyogott, szürke fészkek otthonában változott, kelepeltek, messzire szólt a hangjuk, belakták a régen látott otthonuk. . Párra talált minden gólya fészekben, lázas szerelem jelképe megjelent, […]

Posted by
Posted in

Filléres emlékem

Fizetést kaptam mámma beugrottam a kocsmába fizettem fűnek, fának meg a miniszoknyás Mancinak   Megittam vagy tíz felest az okát ne keresd! ott van éppen előtted a pálinka okozta jókedvem   Reggel mikor ébredtem, nem otthon vagyok, észleltem Mancika ágyába fekszem nem is kicsit meglepődtem   Elmúlt a pálinka hatása de nagyobb volt a pára […]

Posted by
Posted in

Tükörképben

Edit Szabó : Tükörképben . Fényes tükör mély arcában felragyog, ifjúkori szemnek még nincsen ránca, tündöklik a fiatalság arcomra, fényképeken lehettem én oly boldog. . Formabontó a tükörkép és asszony, tükröződő lénye olykor lángra kap, megjelenik, milyen volt fiatalnak, emlékek sorában nem csapja arcon. . Él a lélek, bár a szív már öregebb, arc mosolyán […]