Posted by
Posted in

Sétáltam az erdőben

Ahogy sétálva lassan beértem erdőbe, a szépség, szinte megdermesztett! Ahogy körülnéztem, ugyanazt láttam, mint tavaly. Meglepetés lebegtetett! Ahogy fölnéztem, a tavaszi lombkoronát erdő hordta! Gyönyörködtetett! A nap is sütött már, tavasziasan erősen, kezdett jól melegíteni, De, az erdő lombjaik között, csapdába esett… nem lehetett segíteni! Itt buzgón dúlt kora-nappali estve, mit nem lehetett kivilágítani. Hogy […]

Posted by
Posted in

Új Hajnal

Elhalkult a világ nagy zaja, Sötétben repdes egy ijedt légy, Még hallik tán a kuvik dala, De elszenderült mára a fény. . Bezárta illatát a rózsa, Egy baba éppen megszületik, Már készül útjára a gólya, Egy anya fiát dédelgeti. . Égre írta álmait a Hold, Csillagok közt üzenet fénylik, Valahol egy új szerelmes dalt Szerenáddal […]

Posted by
Posted in

Pipázó cigány asszony

Edit Szabó : Pipázó cigány asszony . A bodros felhők alatt mosolyog néha a nap, sárga homokos földön lágyan ölel körben zöld. . A dombos magasságban, egy asszony a világban megpihenhet már végre, mert elfáradt a lépte. . Lepakolja sok cuccát, a hátán hordott jussát, kinyújtóztatja tagját, büszkén sóhajt fel hangján. . Végre megpihenhetett és […]

Posted by
Posted in

Az Úr úgy szeret engem

Az Isten úgy szeretett engem Az Isten úgy szeretett engem Hogy angyal szállta meg a lelkem Elkápráztatott, megédesítette éltem Szerelmétől csaknem felforrt a vérem Béke címén dúlt a hidegháború Csattogtak a bilincsek,a börtön kapuk Teltek a névtelen sírok az akasztófák, Nem hallottuk a haldoklók sóhaját Bár bőrömön éreztem a kor átkait Mire eljutottam a párválasztásig […]

Posted by
Posted in

Menedék

Menedék Mit csinál a kisegér, ha meglátja az elefántot Az ösztöne menekülésre fogja Mi lenne, ha még agya is volna Mást nem tehetne csak fohászkodna Lassan megszűnnek a sarki jéghegyek A trópusok esőerdői pedig mind felégnek Árvizek súlytják,.menekülésre sarkallják A megtépázott fáradt emberi lelkeket A homo sapienst kelepcébe csalták Új aranyborjút állítottak oltárukra Az agymosást, […]

Posted by
Posted in

Emlékszel-e még…

Emlékszel-e még rá, hogy milyen is volt Erkélyünkön az augusztusi alkony? A levegő meleg, de már nem izzón. Az égen számos aranyszín felhő-folt.   Kiülhettél, e langymeleg nem ártott Beteg testednek, inkább gyógyította. Később nem volt már ez sem az orvosa Annak, kit a halál magához rántott.   Tekinteted már Napra emelheted… Bele azért ne […]

Posted by
Posted in

Reggeli ébresztés

Edit Szabó : Reggeli ébresztés . Hajnal hasad, pirkadatban, kertnek végén az udvarban felébredt a házak ura, riadózik kakas módra ! . Magasan tartja a fejét, taraja a piros fejék, egyenesen,messzire néz, templom tornyával szemezgél. . Házak sora körbe veszi, ahogy sorban tekintgeti, hajnal hasadt ébresztőre, kukurikú ébreszt bőszen ! . Megerősíti Önmagát, kell, hogy […]

Posted by
Posted in

A mi édesanyánk

Az erdő közepén állok. Megy le a nap. Az utolsó fénysugár belekap a hajfürtjeimbe, és arany barnára festi azokat. Az utolsó fénysugár beragyogja az egész erdőt. A fák lombjai közt néha kibújik, majd újra eltűnik. Pislákol, de még jelen van. Fürkésző szemmel keresem, de oly gyors. Egyszer csak megpillantom. A hegyeken jár. A hófedte, égig nyújtózó […]

Posted by
Posted in

Augusztusi vers

Íme augusztus van, még igazi nyár van, s én téged kutatlak mindenütt a tájban.   De szeretnék ma is mint sok régi nyárban fürdeni  két szemed arany sugarában.   Szemed sugarában! Mint a napsugárban! És csak gyönyörködni hangod  bársonyában.   Nem nyikordul immár kulcsod sem a zárban, és nem is vársz már rám szobánk ajtajában. […]

Posted by
Posted in

Csöndkirály

Ólomcseppekként csepeg a hiányod szememből. Pillám már nem is rebeg, csak csukódik le a súlyos tehertől. Fáradok. Elfogytál mellőlem, mint a silány 3in1 Nescafé a dobozból. Itt maradtam semmirekellőnek. Talán a semminek sem kellő dolgokból építem váramat magam köré. Magány-téglák, bánat-falak a börtön-trónon ülő Csöndkirály mögé: a világnak könny-katonákkal üzenek hadat.