Posted by
Posted in

Csillaghullás

Csillaghullás Csillag szökik az égen, vászna tiszta, hűs ében, szájat húz rá így nevet a sok imán, kérésen. Csillag szökik az égen. Bár kérhetnék, mint régen! Mikor fojtó álmok közt, nagyra vágytam „szerényen.” Csillag szökik az égen, néha elfog a szégyen. Tékozoltam az igét, gyúló vággyal, serényen. Csillag szökik az égen. Azt mondják, hogy megértem! […]

Posted by
Posted in

A boldogság édes madara

A boldogság édes madara. Ha ma távcsövembe nézek, már Adventet látom Ha ablakomon kitekintek még a nap sugarait várom Messze eltévelyedtem, kóboroltam álmaimban Őserdőben botorkáltam rémes magányomban Köröttem férgek marnak sajgó fájdalmamban Az indákon vigyorgó Kainok sora csüngenek Még a békés majomvilág is éltükért reszketnek Ahogy felébredtem rémes álomvilág várt reám Egész Európát eluralta a […]

Posted by
Posted in

Hófehér lepel…(Téli hálaének)

Állok kicsinyke szobám ablakában, látom, amint A mennyei óriás-virág aprócska szirmai, mint elmúló Hópihék, lassan alálebbennek, hófehér lepelként Borítva el a kopár feketén meredező faágak erdejét. Furcsa, halványlila derengés vonja be a szemközti Házak tetejét. Koromfekete varjak károgva köröznek: – Szegény emberek, miért vagytok olyan magányosak? – Fázva, dideregve, vacogó szívvel miért búslakodtok? Kínzó kérdéseinkre […]

Posted by
Posted in

Minden nap Isten vendége vagy!

Minden nap Isten vendége vagy! Ő, aki Mindenható az egész világot eléd Terítette, mint egy smaragdzöld szőnyeget. Kihímezte színes, neked illatozó virágokkal, Szélben bókoló, neked integető bokrokkal, fákkal. Minden nap Isten vendége vagy!  Az éjszaka mélykék bársonyát ragyogó Gyémántokkal neked szórta tele gazdagon. Közöttük égi kísérőnk a Hold pompás Ezüsthajója neked úszik a végtelen vizeken. Minden […]

Posted by
Posted in

Rögeszme…

Hétköznapi pszichológia… Rozsdásan nyikorgó, olajozatlan, de nevetséges indulatok, Mit kísér az agyament, leragadt, végzetesen eltorzult eszmeiség… Ha már súlyossá torzult rögeszme, és töredezettek a tudatok, Akkor Ez már jóvátehetetlenül a lét halála, hiányos zeneiség. Torzult lélek, töredezett ész… rögeszmés, beteglélek észkanyarok. Vecsés, 2018. január 1. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Templomot szentelt a köd (Hódok kenuból)

Hódok kenuból   Templomot szentelt a köd. Hűs áhítat úszott a folyón. Lassan jött, a mindenféle nép: Fehérben a kócsag, de legtöbben feketében. Helyét kereste a kormorán… Idegen voltam e világban én is.   Amerre mentem, homályba húzódott minden. Kacsák kibáltak hangosan, De tovább eveztem, és visszatértek Az imákhoz, a lelketlen vadak, Míg csónakban maradt, […]

Posted by
Posted in

Tizenhárom perc

2010.január, Népszínház utca. Ötödik éve, hogy utam minden este ide vezet haza. Az utcán bűz, mocsok s megannyi hajléktalan, minden napra jut egy cifra vita; barátságos otthonunk feledteti mindazt, amit az utca szelleme részünkre tartogat. Pár megállóval odébb ott a bűbájos Ráday utca, hétvégi kikapcsolódásaink egyik fő célpontja. Hihetetlen, mekkora ambivalencia: csupán 13 perc utazás, […]

Posted by
Posted in

Emlék-kép

Előkerült a régi fotóalbum, elsárgult képek sorakoznak benne. 1989-ben pontosan 6 éves voltam, rengeteget kirándultunk Budapesten. Mama rendszeresen kivitt a Vidámparkba, imádtam a régi hullámvasutat, az elvarázsolt kastély különösen nagy kedvencem volt. Csodás emléket tartok a kezemben: a törött szélű, kissé megviselt képen mama egy meseszép ruhában, hatalmas karimájú kalapban áll egy különösen szép macskaköves, […]

Posted by
Posted in

Titkok őrzői

Félelmetes, őrült tébolyda- jött a gondolat, amikor a II. kerületben sétálva, sárga falait megpillantottam. Az OPNI-ról szóló mendemondákat hihetetlen kíváncsisággal olvastam, belső terei mindig is vonzottak. A 2007-es bezárás óta fejemben fura gondolatok kavarognak, szívesen bemennék, ha termei a látogatók előtt egyszer megnyílnának. 1868. decemberében megérkeztek az első lakók: a hosszú folyosókra nyíló fehér ajtók, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A szeretet nevében

Rózsa Iván: A szeretet nevében Egyszer véget érnek a krumpli-osztogatások: Hamarosan kezdődnek az üzlet-fosztogatások. Természetesen a szeretet nevében mindkettő: Éhséglázadás tör ki, mi nehezen kezelhető. Egyszer vége az álmoknak, hogy a vezér csalhatatlan: A valóság bizony módfelett tapintatlan… A szeretet nevében sem szabad lopni, csalni, hazudni: Tükörbe kell tudni nézni, és nyugodtan aludni. Egyszer véget […]