Posted by
Posted in

Arthur gondolatai

Már megint egy új? Ez volt az első gondolatom, amikor Gazda és Kisgazda beállított azzal a kis szőrös izével. Már volt kettő, minek még egy? Tudtam, mi következik. Még egy betolakodó, még egy kis szőrös izé a házban, még egy olyan dolog, ami elveszi Gazda és Kisgazda figyelmét. Jól van. Nem mondom azt, hogy utálom […]

Posted by
Posted in

Végre !

Edit Szabó : Végre ! Végre, igazán örülök ! Furcsa ez az öröm,hiszen nem kézzel fogható, nem tárgyi és nem családi ! Egyszerűen természeti ! Régen éreztem ilyet, pedig ajtó-ablak tárva, hogy bejöjjön. Már délelőtt éreztem, hogy valami közeleg és megérkezik. Ebéd után pihentem egy jó órát, amikor kinéztem a lakásból, borult idő fogadott és […]

Posted by
Posted in

Nevenincs NagyŐ

Nevenincs NagyŐ Nem tudom még a neved. De arra a Mob Rich számra táncolnék veled. Nem érdekelnének a megvetően figyelő idegen szemek, mert ismerném a tiedet. Csak a tiedet, melyben látnám a tükörképemet. A mi kozmoszunkban a dallamok is életre kelnének. A basszus lenne a vonzó erő, formálná gondolatainkat egy síkra. Te csókolnál meg, én […]

Posted by
Posted in

Érzelemlánc

Érzelemlánc * Duplán megkeményített láncszemek * Halványodik a tiszta érzelem. Halványodsz. Lelkedben acélosodott a láncod. Lakatodhoz kulcsom elveszett. Elveszett, mert hagytam elveszni. Megtanultam: ami betegesen makacs azt hagyd elveszni. Nem tudom, hogy itt leszek-e még, talán egy másik jelenben. Nem akarom végignézni a láncodat ráncigáló érzéketlen kezeket, így is eléggé folyik a könnyem, nem kell, […]

Posted by
Posted in

Táncosnő voltam

Edit Szabó : Táncosnő voltam . Táncosnő voltam álmomban, felöltözve szép ruhában, testem fedte piros szépség, nekem rendelte a kék ég ! . Vállaimon lágyan selymes, derekamtól teljesedett tűzpiros fodrokban léptem, szálltam terem közepében. . Zene szólott körülöttem, kezem derekamra fűztem, álmomban a mese szárnyán vágyakoztam messze járván. . Elfeledve a világot, tűzpiros ruhámban szállok […]

Posted by
Posted in

Csók

Csók Feltámadt ifjúságom ábrándjait Elsöpri kedvesem csók emlékei Az volt legnagyobb boldogságom Ahogy csókolt, mint egy csodás álom A csóktól elalélt,, mint a gyönyör virága Percekig tartotta ajkát lezárva Mosolyba borult arcának világa Mikor boldogságát csókkal kiváltottam Szívem megdobogtatta, Istennek hála. A csók kötötte össze életünk A múltból ez maradt legnagyobb emlékünk Az édes, mámoros […]

Posted by
Posted in

Kiváncsi fáncsi

Kiváncsi fáncsi Két kis unokám bájos mosolyában Gyakran gyermekéveim emlékeit látom Kérdéseim sűrű halmazában Sorban mindegyikre gyors választ vártam A Biblia lapjait idézve örökre megjegyeztem Hogy az Édenkert tiltott gyümölcsének Fogyasztása átkot hozott a világra Az LMBTQ erőszakolt tanítására Támadna a gyermekek lelki válsága A keletkező kíváncsi gyermeki kérdések Mindnyájunk számára ismeretlen válasza Eredménye lehet […]

Posted by
Posted in

Egy kisebbség diktatúrája

Egy kisebbség diktatúrája A tűző nap melegíti testem, lelkem A földi élet nélkülözhetetlen tápláléka Mégis váratlanul támadt hurrikánok Rombolnak, pusztítanak, uralomra törnek Ellenszerét keresi, kutatja az emberiség Bár nyomában otthagyja a félelem bérét Idő kérdése,hogy, a tudomány legyőzze Egy törpe kisebbség behálózta a világot Zűrzavart támasztana, a teremtés rendjében Hogy zavaros céljainak szolgálatába állítsa Ezzel […]

Posted by
Posted in

Álom

Különös volt aznap az éj, Tavaszba fordult éppen a tél. A vén hold csak nekünk ragyogott, Alászállt, ezüst udvarába fogadott, Hogy benne megmárthasd ecseted.   Te féltőn, gondosan színeztél, Éreztem, egyszerre átjár a fény, S csak hagytam, hagytam, Hadd láss meg mindent, Mi valódi rajtam.   Lehullott álarc mögött Ruhátlan én. Szelíden suttogtad: Édes, imádott […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Abnormális komilfó

Rózsa Iván: Abnormális komilfó Mi a normális? Hol húzódik a határ normalitás és deviancia között? Van, akinél már az a gondolat is kivágja a biztosítékot, hogy egy férfi egy másik férfi végbelében kalandozik… Biztos túlérzékeny, viszolyog magától a gondolattól. Valamikor ez a magatartás számított normálisnak, és a végbél-portya betegségnek; manapság fordítva. Homofób, tehát beteg az, […]