Posted by
Posted in

Már nem

Öregszek, és már töpörödők. Öregszek, már nem örökölök. Vágtató lóról már leesnék, Én már nagy ember, nem lehetnék. Zúgó szél az arcomba vág, Pech, rám vigyorgó pofát vág. Már nem vonz a szép pirkadat, Jó lenne… csendes alkonyat… Vecsés, 2004. április 17. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Húsvéti vers

Ahogy közeledett a húsvét, a mi nyuszink nyűgös lett. Persze jogos is, mert neki meg a munka közeledett. A nyulam-bulam, már húsvét este eltűnt, Csak hagyott egy kis cédulát, ami feltűnt, Mert az ajtóra szögezte, hogy elment a melóba, Ha reggelre télutó lenne, keressük a hóba… Hogy a macska rúgja meg ezt a húsvétot Mi […]

Posted by
Posted in

Széplányt láttam

Szép jó reggelt kívánok asszonyom, Széplányt láttam én, kint az udvaron. Neki, szép meleg barna a szeme, És elragadó a nevetése. Láttam, az arca tündöklött, Még nem locsolták, vergődött. Én azonban locsolkodni jöttem, A szép lánynak is használ, úgy vélem! Tovább, nem hervasztom én e szép leányzót, Ha megengedi, elővegyem locsolót! Jól meglocsolom a szép […]

Posted by
Posted in

Sebzett alkonyat “Vers a karanténból”

  Bolgárfalvi Z Károly Sebzett alkonyat Sebzett alkonyat halkan sír valahol, reggelre messze futnak a hegyek. Szívem lázasan ver, zakatol, Görögország, most hazamegyek! Suhan a busz az országúton, mögötte percek és órák. Lábamat tétován előre nyújtom, Már messzire vannak a Meteorák. Ha behunyom szemem, újra látom, Látom, mint fodrozódik a tenger. Asprovalta, Vrasna partjait látom, […]

Posted by
Posted in

A szabadság

Csak akkor lehetsz szabad, ha hazug szó nem csábít. Lelkedben örökké tiszta fény világít. Csak akkor lehetsz szabad, ha a pénz nem vág zsebre. A becsvágyat kerülöd és így élsz mindörökre. Csak akkor lehetsz szabad, ha őszintén szereszt. Nem vagy képmutató és teszed, amit szeretsz. Csak akkor lehetsz szabad, ha kiállsz elveidért. Nem engedsz belőle […]

Posted by
Posted in

Katasztrófa

Sok évvel ezelőtt szörnyű egy álmom volt. Mint zavarodott őrült a vihar úgy tombolt. Hirtelen haraggal mindent felborított. Sok emberéletet a mélybe taszított. Elpusztított mindent. Sodort jobbra, balra. Házakat vert oda a rögös sziklafalra. Ilyen durva erőt még sohasem láttam. Felfordult világban a csodára vártam. Pusztító vihar volt. Egy iszonyatos álom. A legrosszabb benne, hogy […]

Posted by
Posted in

Maradj otthon!

Maradj otthon! A józanész ezt mondja. Maradj otthon! Ne légy a vírusnak bolondja. Maradj otthon! Én is erre kérlek. Maradj otthon! Ez mindenkinek érdek. Maradj otthon! Hiszen van akaraterőd. Maradj otthon! Ezen múlhat most a jövőd. Maradj otthon! Ezzel mutass példát. Maradj otthon! Ne adj a vírusnak új prédát! Maradj otthon! Ez a legjobb, amit […]

Posted by
Posted in

Szerelmemmel szeretetben

A felhők között kószálok a kéklő ég alatt, a lelkem vágy-bugyrában várom, hogy elérjelek. Hajt a nyugtalanság, nyíló szív ajtaja kattan, érted epedez, mint  napfényéért a kikelet.   Szakító szélvihar kerekedik körülöttem, a szakadék hidalhatatlan lett a felhők közt. A mélybe nyúló katlannal hiába küzdöttem, a kínszenvedés meggyötört, belém is költözött.   Lehulltam a földre, […]

Posted by
Posted in

A remény

A göröngyös utakon végig elkísér, nem nyög, miért ilyen a választott ösvény, hogy bírjad kitartással, bármit megígér, valamennyi helyzetben övé a fölény.   Ha meginog újra felegyenesedik, képtelen félelemmel nem takaródzik, Frissült erővel töretlenül törekszik, akadályokban gyorsan vigasztalódik.   Teremtőjével vándorol vak sötétben, még a kietlen térben is álmodozva. Nincs fal, mely megállítaná döntésében, sem […]

Posted by
Posted in

Kizökkent a világ

Kizökkent a világ Nagycsütörtök reggelén Fohászkodom az életért Elsősorban a betegekért A koronavírus fertőzöttekért Az állampolgári fegyelemért A tavaszi napfény melegéért Az ünnepi lelki megtisztulásáért Az élet visszazökkenéséért A rágalom megszűnéséért A rémhírek visszaszorításáért A megélt békés öregkorért A gyűlölet megfékezéséért A kultúra megmaradásáért A tudomány végső diadaláért A koronavírus legyőzéséért.