Szikrázó karácsony Csillogó fenyőfa áll a kisszoba asztalán, már fel van díszítve Szenteste alkonyán. Fénylő ágak alatt sapka, sál, kesztyű, fajáték, mindenki boldog, mert sok itt az ajándék. Ragyog a hold, fénylik karácsony csillaga, a konyhából áradozik a sült bejgli illata. Édesanyám jön-megy, serényen sürög-forog, süt-főz a sparhelten, benne a tűz […]
Kilépett a kórház ajtaján, és lassan indult hazafelé, már nem volt dolga. Azt sem tudta, pontosan hányadika van. Advent volt, mert már napok óta karácsonyi fények égtek a városban, de csak kóválygott, mintha légüres térben lenne, ahol az idő sem számít. Nem tudta kiverni a fejéből a képet, ahogy az anyja remegett az ágyon. Lehet, […]
Elmélkedtünk a karácsonyról, a körülményekről… A szeretet ünnepe a karácsony, de oly’ sok helyen már nincs, Pedig legalább ekkor összejönni, az maga a lélek-kincs! Vannak, akik már az ilyen találkozásra semmit nem adnak, Okos telefonnal, röpke kapcsolatot messziről tartanak. * Hiába a szeretet ünnepe a karácsony, Ha hiányzik a családom. Szeretteink ölelő karjai, szavai, lelki […]
Lehet még nekünk tavasz, Halottak napjára krizantém. Fönt meg öröklét! * Lehet még nekünk tavasz, Szívben, ha nincs, szeretet gyúlhat! Mily’ a földi lét? * Lehet még nekünk tavasz, Lélekben gerjedjen szeretet! Enélkül, mi… lét! * Lehet még nekünk tavasz, Szeretetet kimutató lét. Ó! Szeretett lét. * Lehet még nekünk tavasz, Jaj! Szeressük egymás gyerekek… […]
Edit Szabó : Téli estén . Ablak melletti sarokba vackolódott az anyóka, fény világít az ablakon arra,mi kezében vagyon. . Kócból, szöszből szálat sodor, gyorsan gyűlik ám az orsón, rég múlt korok nagy munkája, emlékképként él a mában. – Összegyűltek az asszonyok, nem hiányoztak a lányok, tél ideji hosszú esték, néha a legényt is lesték. […]
Egy hervadó virág gubbaszt az éjszakában S a csönd fölé hajol egy madárdal Valami suhogás harmatot lehel A földeket már könnyeivel öntözi A zokogó hajnal derengő fénye Még ül a vén Hold az ablakomon Még átölel e derengő hajnalon De bánatát elrejtve indul tova A vidáman felkelő nap sugarában Az éjszaka s a reggel Egy […]
Karácsony Jó egy percre Megállni, A csillagszórók sercegő szagát Inni, Hinni, hogy megállt és vár A világ , S mi utazhatunk Tovább. .. S. F. (~1985.)
Mint szálló hópihe Járom utam, a szél sodor. Jő, majd a kegyetlen halál. Ülök asztalnál magamban, Kuksolok én világomban. * Karácsonyeste én Nem érzem a szeretetet. Szél, vakon elsodor. Sírnék én, ha felhő volnék, És jégszobor, ha megfagynék. * Vendégeket várok, Szívből, hátha melengetnek. Jég, csak lassan olvad. Előttem van a toll, papír, De mit […]
Nádasi Katalin: XXI. századi angyalok Eljárt felettem az idő, és ha néha fölidézem évtizedekkel korábbi, gyerekkori emlékeimet, akkor a kibomló élmény-halom színes batyujából, még mindig mágikus ragyogással emelkedik ki a hajdani karácsonyok varázsa. A negyvenes évek végén, ötvenes évek elején, egy háború pusztította, politika nyomorította, éppen életre támadni próbáló ország szegényeinek sorába tartoztunk mi is. […]
A gazdák egyébként különös dolgokra hajlandók a kutyáikért. Férjem és én, nem tartozunk az állataikat agyon kényeztető, gügyögők közé, s ezt tanulta meg kislányunk is. Sokszor előfordult viszont, hogy miközben napi anyagi gondokkal küszködtünk, mint a legtöbb fiatal, ahelyett, hogy pl., egy pár, már nagyon esedékes cipőt vagy ruhát vettünk volna, másodszor is kerítés […]
