Az a tűz Zsarátnokán ifjú tüzünk kihamvad, mivé csitult a régi szenvedélyünk, feledtük esküjét az éjszakáknak melyekben égve tündökölt szerelmünk? Maró hiányod megfeszíti elmém, a homlokomra ráncokat vetítve, úgy mondanám, de úgy… elénekelném közös dalunk a Holdnak integetve. De jő a szél, ha jő az óra, újra tüzünket szítja és lángolunk belül, öleljük egymást mégis […]
Elesett a hold az égen megcsúszott a tejúton, göncölszekér addig futott, míg kátyúba nem jutott. Fiastyúk a csibéit egész éjjel kereste, kaszás csillag meg azt leste, hogy aratni mit lehetne. Androméda ködben elvész kis csillag, ha betéved, hattyú nyakát orion öv díszíti és szép fényes. Ha felnézel az égre s felismered őket, jussanak majd eszedbe […]
Negyvenedik nap. Mint a harminckilencedik? Álmomban szabadon. Nehéz reggeli ébredés. Komor idő, hangulat kétszázharminc fekvőtámasszal ellensúlyozva. Rádió. Petőfi. „Maradj otthon!” nóták. Hírek. Vírushelyzet. Romlik? Javul? Nem mondják. Akkor később. Javult. Remény. Reggeli. Két falat között: „Egyetlen magyar sincs egyedül”. Távoktatás. Osztályok sorban: PPT, teszt-, feladatlap. Kilenc percnyi ebéd. Gyomrom tiltakozik. Első a […]
– Mennyi időm van még? Hányszor láthatlak még benneteket? – apa az elmúlt két nyáron, a születésnapján ezt a két kérdést tette fel magának. A tóparti nyaralóba hívott minket minden alkalommal, mert a családja után, ezt a helyet szerette a legjobban. A nyaralót, amiért annyit dolgozott. Azt mondta itt szabadnak érzi magát. Gyerekkorunkban – […]
A szerelemről kéne írni… Hogy milyen, milyen is a szerelem? Mert elért – bizony! – engem is! Úgyhogy tudom, milyen. Mégis… hogyan is magyarázzam? Olyan, nekem olyan… olyan, mint a házi rétes. Nnna, és hogy az milyen? Óóóóó, az …hmmm… finom. Nagyon, nagyon finom!!! Utánozhatatlanul finom… Először csak nézegeted: hogy néz ki? – Jóóól!! Mustrálgatod: […]
Lármát csap, gyilkos szikrákat vet az égbolt, jelenése rémísztő sötétkék színfolt. A fekete torkát ördöggént kitátja. borzasztóbb, mint a szellemek suhogása. Uralma alá kebelezi a Földet, az összes helyre fekete fátylat szövet. Fénytelenné válik a nagy tömörület, mi több, a csillagok is elmenekültek. Az orkán kiszakította a víztartályt, az ár gőzmozdonyként vágtat, nincs akadály. Magával […]
Szétszaggatott gondolatok fejemben tele ágas – bogas áramlatokkal. Közel szédülésig remeg a testem, töprengek összeszorított marokkal. Határozás kényszere fojtón szorít, nem enged megbízható tépelődést. Kötelez, lélekben is megnyomorít, mint elkövetett bűn, okoz fejtörést. Nincs irgalom, ki kell préselni a szót, kerülhetetlen a szívdübörgése. Nem akar senki se hallani jajszót, keresgélhetek magam vaksötétbe. […]
A badacsonyi hegyhát homályosan lát, rég nem érzékelte víz kardjának hangját. Langyos szellő hirtelen körbe – körbe járt, Balaton jegére terel minden szempárt. Jégpáncélon hasadék vonal kandikál, tömérdek tábla, mit rétegből fabrikál. A vihartól erős lendületet kapnak, csengés, csattogás a csendet is riasztja . Repedő jég pengése torz nótát zenél, hangja hideg telekről remegve […]
Öreg fa áll megújuló fényre várva, a tegnapot emlékeiben vigyázza. Temérdek ágból hajtott törzse összenőtt, mint családfa mutatja a múló időt. Kérgét a viszontagságos világ rágta, belegörbült már terhet cipelő ága. Szeretné még a lombfüggönyét kinyitni, a szégyenlős titkait eltakargatni. Itt-ott töredeznek az elfáradt gallyak, rajtuk ma már újabb rügyek nem fakadnak. Örök […]
Mikor mondtad ki utoljára, hogy szeretsz valakit? Hallották ezt mostanában tőled a szüleid? Mondtad -e szeretlek apa, s téged is anyukám? Szeretem a húgom, a nővérem, a bátyám. Szeretlek feleségem, kislányom és kisfiam. Ez egyszerű szó. Miért nem mondod gyakrabban? Szeretem a ruhákat, a kávét, a sós perecet. Szeretem az autómat, és […]
