Posted by
Posted in

Sötétség függönye

Látogatóban az őseinknél… A Hold elől a sötétség függönye félrehúzódott, A holdfény szabadon kóricálva mindent beborított! Őszbe borultak emlékek… Sötétség meg elzakatolt… (Senrju) Korán este van, Holdfény borul sírkertre. Ma nem kietlen… * Szép a gyertya és a kis mécses lángja, A füst a sírok közét, úgy bejárja… Szép a gyertya és a kis mécses […]

Posted by
Posted in

Mosoly a falon

Udvaron alkony csendje nyújtózik, egy kiskapu nyiszorog didergőn. Halk zsongás, rácsitteg madárcsevej, tavaszfuvallat suhan az erdőn. Aranyfényt von estre a holdsugár, összekócolva csillagok rendjét. Látszólagosan rendben van minden, enyhe szél köröz, őrzi kert csendjét. Valami hiány nyugtalanná tesz. Feszít a bennem rekedt ölelés, tegnapba jegelve csók, kacagás… …leteszem, untat a kötögetés. Az idő lassan araszol […]

Posted by
Posted in

Egy véletlenül talált padon

Egy véletlenül talált padon…   Némán szaladtunk szét Én erre, te arra… Részegek voltunk Étlen és szomjan. Előbb csak szavakat Forgatott a nyelvünk. Aztán már nyelvünk Fontuk össze Nem voltak Többé szavak. Egymás lélekzetét ittuk, Te bújtál, én Füledet haraptam. Tudtuk, nem Lesz vége soha… És zavart mámorunkban Némán futottunk szét. Te erre, én meg […]

Posted by
Posted in

Kis Juli mamám – élettörténet

Kis Juli mamám  Oda születtem én, nem várt gyerekként, a nagymamámék ámbitusos, faluszéli házába, ínségesen szegény évek egyikében, 1957-ben. Szinte Ő nevelt engem, az én legigazibb, de valójában nem vér szerinti Kis Juli mamám. Nála egyszerűbb, jóságosabb asszonyt nem hordott hátán a föld akkoriban, ez egészen bizonyos. ( Erdélyben élnek még talán ma is […]

Posted by
Posted in

Maradandó korok, mulandó emlékek

Korcula, a Dél-horvát tengervilág Ravennája. A világvégétől két sarokra, mégsem elég távol ahhoz, hogy véletlenül belezuhanjunk az eternitásba. Olajfák, kabócák, albán fagylalt és vitorlások. Turisták turistáskodnak, és gyűrődések vetődnek mindenfelé. Egy álmos sziget, tele inszomniás francia és olasz trubadúrokkal. No, meg persze, világjáró magyarokkal. Mert mi más, ha nem a horvát tengerpart. Ez az etalon. […]

Posted by
Posted in

Morzsák, 2007.

Mátyás királlyal meghalt az igazság (?!). Az óta uralja hazát a gazság?! Úgy tűnik… nem fogtunk össze (?!) negyvennyolcban És képviselők, csak ültetek (?!) Trianonban? Ötvenhatban kettészakadt az ország, De országból nem maradtak csak morzsák. Kilencvenben összesöpörtük a morzsát… Nem sikerült újjáépíteni hazát. Itt mindenki a saját hasznát hajtja, Ennek választási rendszer is oka. Szégyen, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Taníts!

Rózsa Iván: Taníts! Mester! Taníts a földön is repülni! Hamis ígéreteknek sohasem felülni! Valósággal mindig időben szembesülni! És így fognak a vágyaim beteljesülni… Budakalász, 2020. október 24.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Félni és félni hagyni!

Rózsa Iván: Félni és félni hagyni! Két lehetőség van: vagy mindenhol volt/van vírus, vagy mindenhová kívülről hurcolták be. Ha mindenhol van vírus, akkor miért nem utazhatunk, akkor miért nem élhetünk normális életet? Úgyis tök mindegy, hol vagyunk. Egy-két szélsőségesen fertőzött területtől eltekintve. Ha viszont mindenhová kívülről hurcolták be, ahogy minden regnáló kormány- és államfő hangoztatja, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Élni és élni hagyni!

Rózsa Iván: Élni és élni hagyni! Megvehető megvezetők „vezetnek” most minket… És hová? Csalitosba vagy erdőbe? Félre is vezetnek bennünket: mocsárra azt mondják, hogy Kánaán. És aki még nem élt Kánaánban, csak mocsárban, tán el is hiszi, hogy ez a világok legjobbika, és itt kellemesen dagonyázik. Disznó módjára. Nem látni a fáktól az erdőt. Az […]

Posted by
Posted in

ÁLMOMBAN

Álmomban repkedtem Mint egy riadt kismadár De megfogtál És markodba zártál Éreztem kezed csodás melegét S riadt szívem Nálad megpihent Mert tenyeredben Nyugalmat talált   Blažekné Benik Mária Minden jog fenntartva !