Posted by
Posted in

Mókus mama pihen

elfáradtam – szólt csendben mókus mama így hát ledőlt pihenni a pamlagra pajkos mókuskái körbe ugrálták gyere játszani, egyre kiabálták mókus mama nem szólt, nem mondott semmit csak elővett egy kicsi papírfecnit nem volt azon semmi más, csak egy kis szív hagyjatok pihenni, édes álom hív mókus mama így álomba szenderült a sok kicsi mókuska […]

Posted by
Posted in

megbántva

sokan úgy vélik, mondd ki bátran, mi bánt de te úgy érzed, hogy ez lehetetlen mert ezzel csak izzítod azt a vulkánt mely, ha kitörni kell, fékezhetetlen annyi minden bánt, és annyi minden fáj de kimondani mindezt mégsem lehet ha békére vágysz, már nem kell a bűbáj hallgatással védheted becsületed hallgatsz, néma a szád, már […]

Posted by
Posted in

Születésnap karanténban (Fiam 45. születésnapjára)

csak álltál ott velem szemben de én hozzád sem érhettem karomat nyújtottam feléd s vettem tested üzenetét ne gyere közel, nem szabad távolról iszom szavadat csak távolról öllelek át és várom végre a csodát mily kegyetlen ez az élet itt vagyok, köszöntenélek negyvenöt éve születtél nekem mindent jelentettél s csak állunk itt a kapuban mindketten […]

Posted by
Posted in

Kamillámnak (Kamilla unokám 19. születésnapjára)

Kicsi göndörhajú tündér voltál, ha csak rád néztem, már mosolyogtál. Szemedben csillogott a boldogság, bánatomra te voltál orvosság. Két apró kezed, hogyha átkarolt, nyakam köré fonta a tegnapot. Benned magam láttam, te voltál én, bárcsak mindezt még újraélhetném. Most már a saját utadat járod, nem én ölellek, hanem a párod. De boldoggá tesz az a […]

Posted by
Posted in

Per aspera ad astra

Per aspera ad astra   Rögként tódulnak Az útra a szánkból a szavak. Csillagok hullanak igy a földre. Lefelé mélyül a vermünk… Siratni nem szabad. Az alapot ássuk A Tornynak. S. F. 2016. 07. 22.    

Posted by
Posted in

Apollón vére

Apollón vére Ujjain szót kér a képzelet, ha rálelnek cifra képzetek. Tőle ezüst a hold bazaltja, tükröt fest a kátyús aszfaltra. Ölelik égő őszi erdők, érte sírnak ázott esernyők. Máskor vérért az égre ontja, és azt forma, szín szerint osztja. Selymes hangokból sző új mintát, megnyugtatja a kitért ingát. Ős-igék tudója. Atya! Pap! Szél rótta […]

Posted by
Posted in

A művelt pók

A  művelt  pók Ring két faág közt fonalán a pók, mesét szőtt az imént, olvasni valót. Csillan a sok betű, büszkén tekint szét mind a nyolc szemével, szemléli művét. Elégedett nagyon, bevégeztetett. Most árnyékból lesi a műértő legyet. Nem kell sokat várni, zümmög a csend, izgalmában a pók kínosan feszeng. Első olvasója repül most feléje, […]

Posted by
Posted in

A négyek

Gyerekkoromban nagyszüleim már kevesebb állatot tartottak, de persze volt baromfi, disznó, macska, kutya, és ami a lényeg egy kecske és egy birka. Az első kutyát – akire emlékszem – Rexinek nevezték. Nagybátyám hozta magával a katonaságtól, mert őt is „leszerelték” a határőrségtől. Hatalmas német juhász volt, nagyon okos és prímán húzta a szánkómat. Nem emlékszem […]

Posted by
Posted in

Tündér tévedt a konyhánkba

Tündér tévedt a konyhánkba. Serényen lobog a tűz a konyhánk légterében Régi álmok is kikandikálnak a fedő alól Az illatok a szivárvány ködébe burkolóznak Ezt követve az ízcsatornák mind megnyílnak Halászlé készül a nagy család kívánságára Hagyma pirul, a szem könnyfátyolba borul Majd pontyszeletek rotyognak vidáman,hogy Lassan az éhesek ússzanak örömmámorban A ház Úrnője a […]

Posted by
Posted in

Függők

Hétköznapi pszichológia… Tetteid alapján olyan vagy, mint kinek állott vízzel van tele A haja alatti rész, így értelem kiszorult, mert más élete… De nincs ez jó, van az ember és emberek közötti különbsége. Az nem elég ám a normál élethez, hogy bőszen nyelegeted kedvenc páleszodat, Életed jobbra fordulása attól nem lesz, ha már elérdesítetted hangodat, […]