Az eszmélet úgy talált rám ezen a rideg februári reggelen, mint ahogy, az ugró ejtőernyős száll, miután kinyitja a hátára övezett zuhanást fékező ballont. Még sokáig lebegtem a földet érésig, majd sokáig nem éreztem a biztos tudatot álom és ébrenlét között. Nem volt miben megkapaszkodni, csak ültem az ágyon, nyomasztó álmomtól terhelten, felidézve újra a […]
Jó ideje jártam már a könyvtárba, és a levéltárakat is folyton látogattam kutatásaim miatt, amik a múltban élő besúgókról és egyéb alattomos tevékenykedőkről szóltak. Igazából most messze nem erről szeretnék beszélni, viszont ennek a dolognak annyiban van köze az eseményekhez, hogy itt ismertem meg Lilit. A könyvtárban. A polcoknál álltam és hirtelen fordulva, az összes […]
Meglátsz, s tudod, hogy mit akarsz. Meglátlak, s tudom, hogy mire vágyom. Meglátlak, s egyből tudom, terád vártam. Megölelsz, s megszűnik minden. Megölellek, s az idő megáll egy percre. Megölellek, s érzem, hogy dobban a szíved. Behunyod a szemed, és megcsókolsz. Behunyom a szemem, és látlak. Behunyom a szemem, hogy a világ színesebbé váljon. Fogod […]
Legdrágább Feleségem! Bocsánatodat kérem, amiért nem írtam neked oly sokáig, de mint te is bizonyára hallottad, a csata majd’ egy hónapig eltartott. Számtalanszor elkezdtem írni levelemet, de az olaszok újabb és újabb, hirtelen támadásai nem hagyták, hogy befejezzem. Be akarták venni Triesztet, de sikeresen megállítottuk őket, így visszavonultak. Úgy hallottam erősítés érkezik, és hogy végérvényesen […]
Írok valamit, talán jó volna érteni is, szeretni is. Ám ha csak a betűk sorakoznak, az se baj. Talán hosszabb lesz, mint egy árvalányhaj.
Az életből valami kiveszett. Az életből valami kiveszett, A jelen bizonytalanná vált, Valami formailag is kiesett, Értelem és ok nélkülivé vált, Tulajdon létünk torzulása Félreérthetetlen, nincs remény, Darabokra és sötétbe hull, Elbukik, s lesz lélektelen szegény, Ó, az élet, ha álmodozni tudna, A jövőért aggódna, vélheted, Sajátos, mély bölcselettel Magát okolná, hisz beteg, Nos, […]
Edit Szabó : Átlépek Átlépek pár korszakon, Időkapun átugrom, hova ér majd le a lábam, megtudom én hamarosan. Messzire jár az eszem, hol és mit kell éreznem, elfelejteni a jelent, megismerni a végtelent. . Múlt századok ismertek, így maradtam lány gyerek, fiatalság visszatérne, mialatt ez élet élne. Lehetőség megadott múlt századi alakot, arcom,testem oly fiatal, […]
( Peti az 5 éves óvodás kisfiú mesél. Peti egy kitalált kisfiú) A nagypapák olyanok, mint a fiúk és az apák, csak ráncosabb az arcuk és fehér a hajuk. Az én nagypapám, amikor először eljött hozzánk, nem is akart az ölébe venni, mert attól félt, hogy összeroppant a nagy, erős kezével. Aztán mégis felemelt az […]
Rózsa Iván: Megnyugvás Lefolyt a kávé… Széked már másé… Sorsod feltámadásé? Nem tiéd, megnyugvásé… Budakalász, 2020. január 12.
Rózsa Iván: Hó-álom, Nap-csillag Hó-álomban fürödtem éjjel, S mire eljött másnap a reggel, Nap-csillagban feredőztem végre: Az élet örök, soha nincs vége… Budakalász, 2020. január 12.
