Rózsa Iván: „Lenni vagy nem lenni?” Élünk, létezünk. Élvezzük az életet. Már amennyire most, járvány idején lehet. Nagyszüleink is éltek egykoron, vannak emlékeink róluk. Meg fényképek, meg élmények. De dédszüleinkről többnyire már csak szüleink elbeszéléséből tudunk, személyes tapasztalataink általában nincsenek. A múlt homályába vész minden. A történelem leírásáról már ne is beszéljünk! Egyik közgázos történész […]
Arány tévesztés Nagy bőjt első vasárnapján Mikor megnyílik előttünk Krisztus nemes példája Mikor kivonult a pusztába Kivonult a böjti magányba Az Atyához szállt imája Hogy Isten-ember létét példázza Emberként feszül a kihívásra Mely a sátán egyetlen kiváltsága Angyalok, s vadállatok a társasága Mely a jóság ,s félelmek tárháza Tudja, hogy kemény feladat várja Tudja, hogy […]
Hideg szél fúj Süvít a tél Fogcsikorgatva Még mindég remél A napsugár is Ki-ki bújik A felhők mögűl Melengeti a fagyos földet S a szíve örül Nemsokára tavasz lesz már Elolvad a jégvilág Visszatér a nyár Elhozza a boldogságnak Meleg sugarát Blažekné Benik Mária Minden jog fenntartva !
Az én időmben – azt hiszem szerencsére – nem volt igazán sok tv, még gondolati szinten sem volt számítógép vagy internet, a gyerekek „egymással” játszottak, nem online játékokat folytattak ismeretlen emberekkel. Nem ültek a szobában, még akkor sem, ha kint hideg volt, vagy ezerrel sütött a nap, hisz annyi felfedezni való csoda akadt mindig, annyi […]
Teleki Bálint ismertetője Forró Tamás “1956-os magyar menekültek Norvégiában” c. könyvéről az ÚjNautilus oldalán olvasható: http://ujnautilus.info/56-os-magyar-sorsok-a-messzi-eszakon
Út vége, Élet vége, Tovább élve? Mi végre? Idővel kezdeni? Vitázni? Elmúlni? Keresztet vinni? * Porhüvely. Ínhüvely, Kardhüvely, Töltényhüvely. Már álmokat, nem szőnék, Múltba, nem mennék, Örökéletű mé’ lennék? * Veszett példák, Emberből lett prédák… Komorság, Állandó álság, Folytonos válság… Baráti vidámság, Túltáplált jókívánság… * Múltamat kutatgatom, Emlékpolcokon… rakosgatom, Magamat szórakoztatom. Életet, elcsomagolgatom… Éjjelem bekopog […]
Napraforgó Virágba borult, Köpködni jó! Olaja finom, Felhasználni ésszerű. Lehetőség sok, célszerű… Én iszom. Vecsés, 2019. február 18. – Kustra Ferenc – íródott: septoletben.
Balsiker Repít a mámor engemet, majd szétfeszíti szívemet veled elandalogni, borotvaéles késedet a véremben mártani meg jöttem hozzád mulatni. Hívószavamra nem figyel, s nem ér a vágyam addig el, hogy benned megvaduljon, de lényed húsom égeti és látod mégsem engedi, hogy végre földre hulljon. Lázas magányom átölel, tudom soha nem érlek el már csak a […]
Tavaszi alkonyat Simogatja arcomat Szerelmes hangulat Bódító pillanat. Egyszer, majd újra Füledbe súgva Szívemnek húrja Neved dúdolja. Testemben érzem Lüktet a vérem Mint szellő a réten A csillagos égen. Kábulatba estem Elgyengült testem Csókod kerestem Vászonra festem.
Szívemnek nincsen lakója, Vendégek járnak hozzá, Kik mosolyt hoznak neki. Felébresztik a magányból, Leszedik sebei a faláról, Belépnek kedvesen ártatlanul, Megrongálják összetörik. Úgy bánnak vele mint egy bútorral, Földbe döngölik csordultig véresen, E vendégeket nem szereti egy szív sem. Legyen szívnek örök lakója, Aki oltalmazza, védi őt, Szereti ha dobban, Vidám szívnek ajtajába állva, Élteti […]
