Az interjú. Írta: Egyed-Husti Boglárka Izgatottan ülök és várok, hiszen mindenki tudja milyen fontos ez az interjú. A sminkes már majdnem kész van a sminkkel. A fodrász is kész. Az öltöztető az utolsó simításokat végzi el a ruhámon. Előre megbeszéljük még a producerrel és a hangosítással, hogy milyen kérdés után mit fogok kérdezni, de tudom, […]
Gyönyörű az élet! Szép a világ, ölelnek mesés fények, kékek, zöldek, tüzes narancsos színek, fenséges látvány az égi békesség, érezni a szívdobbanást, lélegzést, magadba zárni az égi szólamot, hallgatni a halk, hullámzó szózatot. Dacolva viharral,- szemben a széllel, nem törődni vele, csakis a széppel, ha pihe-puha csillogó palástot, terít a tél,- és gyémántot varázsol, hallani […]
Gyermekeimnek Ne legyél szomorú, ha már nem leszek, csak nézz a tükörbe, és én ott vagyok. Minden ismerős mozdulat, a mosoly, mit látsz, egy kicsit engem idéz, hiszen benned élek tovább. Simítsd végig arcod, és az én kezem simogat, szemeidből, ha könny pereg, akkor is ott leszek veled. Töröld le a fájdalom drágakőként hulló cseppjeit, […]
Fogadj el! Milyen idilli volt életünk, azt hittük mi sosem tévedünk, de valami mindig változik, szerelmünk is nagyon távoli. Szilánkokra törtek álmaink, porszemek az idő vállain, mi jövő volt, múlttá változott, befedve távozó lábnyomod. Levetve tegnapok átkait, visszahoznak hozzám vágyaid, átéljük újra a bűvös éjt, intim pillanatok gyönyörét. Látom szemedben a fényeket, a tiszta, őszinte […]
Fenn a szirteken Gigászi sziklák, titokzatos mélység, természet alkotta tökéletesség, a csend, és béke járja át lelkemet, a fenyves erdők is ódát zengenek, tavak szeme csillan a szurdok alján, visszaverik a mélykék ég darabját. Fölém tornyosuló sötét kőszirtek, rejtélyt, megannyi ereklyét őriznek, többé nem félek, – bár a testem reszket, lépteim vigyázzák némán a hegyek, […]
A béke szigete Képeslap érkezett minap címemre barátom küldte, szívekkel színezve, képen csodás táj engem hívogat, nyugalom árad, belőle simogat. tengeren csöppnyi vitorlás siklik, hullámok taraja égig repíti, parti szirteknél halkul a döreje, nap színez felhőket halvány vörösre. Világítótorony a parton áll büszkén, kövei az időtől már ólomszürkén, magasodnak, fénye messziről látható, tudják a hajósok […]
Törp-ének Törpországban törpe élet: törpvilágban törpül élek. Törpviskómon törp az ablak, törplámpásom törpén pislant. Törpe napon törpnyi csoda: törpén csurran törpvacsora. Törp-örömben törpe bánat: törp kis szívem törpén fáj csak. Törpe táncom törp-mód perdül. Törpe dalom törpén csendül. Törp az enyém, törpe lélek, törp az erőm, törpén félek. Törpösítik, s törpül hitem, törppé teszik törpelétem. […]
A módszerváltozás kezdetén Mikor lehullt az első hó Füreden Emlékeim tornyosulni kezdtek Visszanyúltak a módszerváltás kezdetéig Felidézték az izgalmas napok perceit, Megismertem egy igaz forradalmárt Kit magyar szív, s lendület éltetett Ereiben újságírói vér lüktetett Kit a hatalom mindenütt magából kivetett Rövid ismeretségünket követően Barátságába fogadott S a politikából kioktatott Mert ismerte annak veszélyeit, Naponta […]
Fohász Adjon az Isten, minden jót, kamrákba ételt, finom bort, árváknak otthont, meleget, szívekben éljen szeretet, hitet, és reményt, a bajban, nagy bátorságot a harcban, léleknek esélyt, hogy bízzon, erőt a testnek, a kínhoz, adjon az Isten, éveket, szemekbe derűt, fényeket, ne legyen bánat, a földön, ember, embert ne gyűlöljön, „kérésem szerény, Istenem,” többé ne […]
Origó. Olyan mélységeket és magasságokat nyítottál meg a lelkembe, melynek létezéséről nem is tudtam. Repültem, szárnyaltam veled. Kérlek ne engedj el sosem. Szeretlek téged. Ahogy a tenger szereti a hullámjait, hiszen az élteti. Ahogy a nap lemegy és bíbor színbe tükrőződik. Ahogy az élet és a hallál között lebegünk. Mi ketten az Origón. A két […]
