Posted by
Posted in

Juhász Anikó: Repülők (francia fordítás)

Traduit par : Grogg Szabó Katalin, Vízi Lujza Juhász Anikó: Avions Là, au bord de la ville les bunkers de l’âme devenaient déjà plus hauts, et le soir venu, des sons inconnus s’accroupissaient sur les bouts des bottes, la nuit aussi s’introduisait chez nous, c’est en vain qu’elle prenait garde, elle laissait tomber sans arrêt […]

Posted by
Posted in

Miatyánk a XXI. században…

ISTEN, Ki hozzáférhetetlen magasságban rejtőzöl, nem hagytál minket árván. A hétmilliárdnyi ember-rengetegből kegyelmesen testvérekről is gondoskodtál számunkra, akikkel együtt Miatyánknak szólíthatunk és kéréseinket meghallgatod. Kérjük, hogy a világ divatos elméletei és régi hagyományai ne homályosítsák el bennünk, hogy Te vagy a világmindenség mindenható alkotója, Akihez hálával és tisztelettel közeledhetünk. Kérjük, hogy a Földünkön kavargó sok-sok nyomorúság, és […]

Posted by
Posted in

Ötödik dimenzió…

Megmérheted milyen magasak a fák, a hegyek, a katedrálisok, melyek az eget ostromolják csúcsaikkal. Megmérheted milyen hosszúak a csermelyek, a folyók, melyek körbekanyarogják a földet, az éltető vizet hordozva. Megmérheted milyen szélesek házad alapjai, asztalaid, múlandó tárgyaid, amiket készítesz magadnak. Megmérheted a perceket, órákat, napokat óráiddal, de az időt sem megállítani sem visszafordítani nem áll hatalmadban, könyörtelenül […]

Posted by
Posted in

A tékozló leány…

Cseppnyi újszülöttként megérkeztem e földi planétára. Az érzékeim még nem fogták fel a teremtett világ ezernyi Hangját, csodaszép színeit, édes-keserű illatát. Még magatehetetlenül bámultam a világba. Még nem tudtam semmi rosszat elkövetni. Miközben napról-napra fejlődtem. Napról-napra Nőtt bennem a mindentudónak gondolt értelem. Óriásira dagadt és minden jót maga alá temetett. Ó, bárcsak maradtam volna meg csecsemőnek. […]

Posted by
Posted in

Őszi reggel

  Valami megfogott az őszben: Gyűrött falevelek, Színes képek. Dereng a reggel, Küszködik fénye. Könnye a szeme, S pihen az ösvényen. Fátyolként ereszkedik a köd, S takarja a megszőkült tájat. Mutatja, hogy vége a nyárnak.    

Posted by
Posted in

Hegymeg Községi Könyvtár átadása

Egy kistelepülés nagy napja Hegymeg életében fontos volt, hogy a könyvtárbuszos szolgáltatást követően mostantól egy pályázati forrásnak köszönhetően egy felújított épületben állandó könyvtárban várják a helyi olvasni vágyókat. Az alig több mint 120 lelkes település hajdanvolt iskolájának épületében rendezte be könyvtárát.  A helyreállításban fontos szerepet játszott a Nemzeti Kulturális Alap több mint 2,2 millió forintos […]

Posted by
Posted in

Nyár-végi eső ömlik…

Antikolt, réz színű felhők csak támadnak alacsonyan, Köröskörül is rézszínűvé vált a világ, tartósan… Antikolt, réz színű felhők csak támadnak alacsonyan. Ma már nem megyünk sehová, lóg az eső lába, Elhúzom a függönyt, bámulok a vakvilágba…. Ma már nem megyünk sehová, lóg az eső lába. Hirtelen kidől a dézsa, zuhog, mintha direkte öntenék, Fönt biztos […]

Posted by
Posted in

Kettős sirató

Mikor Sanyim elment, akkor azt gondoltam, többször le is írtam: „Az örök vadászmezőkre távoztál el innen, ott sétálsz, ott járkálsz erdei ösvényen, kanyargós útjain mennyei hegyeknek.”   Dehogy lősz te vadat: gyönyörködsz majd bennük, szelíd szóval őket mind magadhoz hívod, szépen simogatod, nyelvüket jól érted, s azon vigasztalod hogyha véletlenül éppen szomorkodnak…   De te […]

Posted by
Posted in

Vannak már órák…

Vannak már órák, talán napok is, Hogy nem sírok, mikor rád gondolok. De nincs olyan nap, óra vagy perc, amelyben ne gondolnék rád, és nincs olyan óra, perc vagy pillanat, amelyben ne hiányoznál nekem – Te, aki az Életből eltávozott, Te, aki az Életemből távozott.   És nincs olyan óra, perc vagy pillanat, amikor a […]

Posted by
Posted in

Egy arab költői motívumra

Egy arab költői motívumra „Melletted fehér volt az éjszaka. Tenélküled koromsetét a nappal.” Ibn Zájdun  Ál-Kortóbi: Uálládá hercegnőhöz, fordította Faludy György   Míg mellettem voltál, míg a társam voltál, addig az éjszakák is szikrázóan fehérek voltak. Most, hogy nem vagy már velem, s elveszve jobb felem, a nappalok is koromfeketékké váltak. Bizony jól írta ezt […]