A Nő szemei, lelkének lényegei. Melyekből sok mindent tanultam, Fáradt pilláimat sokszor lehunytam, Mielőtt gondolatban Hozzád indultam. Éjszakánként ezerszer láttam azokat, Megélve a boldogító álmokat, Csillogni, ragyogni … A függöny mögül is kitekintve, Fényesen virulni. Úgy éreztem, számomra nincs többé titok, Olvasva belőlük, gondolva, Rólad már sok mindent tudok! Izzó fényük a csontomig hatott, Éreztem, […]
Veled, ágyba menni, Ott kéj-réteden legelni… Isteni eledel. * Pettinget akarnál? Kettő, három vagy négyujjast? Orgazmusod számít! * Beléd hatolhatnék, Fék nélkül, nyakra csókokat… Vad csípőringatás. * Cickókat, érzéki Simogatással szeretném. Hátra… puszi halmaz. * Megint be akarod…? Nyomjam szerelem-fészekbe? Orgazmus őrület! * Hason akarsz lenni? Kielégítetlen vadvágy. Helyezkedj jólesőn… Vecsés, 2019. január 15. – […]
Edit Szabó : Galambszárnyon A sóhajom nem menekül, minden levél hozzád repül, leveleim írom sorban, szerelmes szavaim hosszan. . Néked, kedves egyetlenem, faágakra telepedtem, gondolatok életemben hullanak a leveleken. . Fehér galamb szárnyára kél, hozzád repül s majd odaér, tengeren túl, felhők felett, kedveseim, repüljetek. . Vigyétek el szívem vágyát, vigyétek szerelem álmát, távolba néznek […]
Hétköznapi pszichológia (3 soros-zárttükrös) Életem az ötödik hadoszlop áskálódásával telt. Akarhattam volna jót, meg akartam is, de csak elmeszelt… Életen az ötödik hadoszlop áskálódásával telt. * (Triolett) Gazság, Mocskosság, Hazugság. Ötödik hadoszlop, Magát lélekbe lop? Magukat jónak mutatták, Én káromon múlatták… * (Senrjon) Tettük eszkalálódott, Érdeklődésük ácsingózott. Ellenség… házban. * (Bokorrímes) Mindent előre tudtak és […]
Talán mi ébren is álmodunk, Galambként boldogan szárnyalunk, Miénk a kékség, a végtelen, Öröknek hisszük a perceket. Örök a vágyunk, szép szüntelen, Kacag a szél is, ha lát veled, Nap szór a hajunkra tűz- parázst, Szivárvány kínálja színvarázst. Színvarázs festi a szívemet, Átjáró az Ég-, és Föld felett, Tűztáncát járja az érzelem, Azt […]
Járok az utamon, macskaköves úton, Nagy, régi házak között nézek ámulón Tekingetek mindenfelé, hogy milyen Gyönyörű e szépség… nem akármilyen. Fent látom a füstős kémények közül Cselesen csak rám villan és túlröpül A napsugár, már nem időzik rajtam, Jól látja, nem nézi… összeroskadtam. Nekem már kis pólyám lett a koporsóm, Mint katonának köpeny… árokpartom. És […]
Edit Szabó : A vadonban Óriás törzsű fák, sok-sok ember nem éri át, derekukon évszázadok, röghöz kötött vadon megélhették életüket, veszélytelenül létüket, felérnek az égig, ágaikat sűrűn növik vágyódnak a messzeségig, földben gyökereik már élettel veszekedik, korhad testük,megöregszik, kétséges az élet – mégis éltet ad reménynek, odvakban új élet fogan, róka búj el ottan, madarak […]
Reggeli nap arcában ébredsz, a szellő adja a leheleted. Izzó napkorong az érzés a szívben, mi beragyogja a perceket. Ahogy távolodik az idő messze, a napban az arcod úgy tűnik el. De a holdban újra mosolyogsz, szellő szárnyán testem takarod. Vigyázod, szusszanó álmom, Vigyázod életem minden mozzanatát. te vagy az első gondolat,ahogy ébredek, és […]
Arctalan éjszaka, Megyek, a padló meg recseg. Sötétben nem látok. Néma sóhajtás simogat, Forró pillanat csalogat. * Oly’ szomorú öröm Is hozhat szép-új életet. Nagy sorsfordulóban. Csendesség szól, beszél hozzám, Ajkára léted rajzolnám. * Fedetlen testtel, csak Üljünk csendben, hallgatva éjt. Szem csukva, nem nézünk. Gondolat űz, hogy lássalak, Éjszakákon csodáljalak. * A hasábok fénye […]
Edit Szabó : Együtt élni . Hajnali fény függönyt lebbent, az éjszaka régen elment, új napra ébred a világ, élnie kell, bármily silány. . Egyformán süt égről a nap, beborítja földi javad, enyém, aztán mindenkié, egész világ nem csak tiéd. . Békével induljon a nap, kétségtelen, nincsen harag, halkan indul beszélgetés, egymás között nem feszengés. […]
