Posted by
Posted in

Klímavészhelyzet

Klímavészhelyzet! /Az év Trubadúrja ! / Izmusok ádáz harca, népvándorlás, Az emberiséget tizedelni készülő vírusok A világszerte egyre szaporodó gyilkosok S a szép számban születő anti-Krisztusok Felforgatják békére vágyó napjaink A természet soha sem szakad el az embertől Látva annak a Mózesi törvények elárulását Hogy az Úr csillapítsa mérhetetlen fájdalmát Elhanyagolja a természet rendjének fenntartását […]

Posted by
Posted in

Vágy?!

Az ölésnek vágya, Katonának nagy erénye. Lecsillapítható? * Béke minden vágya? Eltetvesedett bakának… Csillapíthatatlan. * Elpusztítás vágya, Beteg elme zugaiban. Lecsillapítható? * Ölelésnek vágya,, Szerelmeseknél kívánság. Csillapíthatatlan! * A háború vágya, Pénzemberek álmaiban. Lecsillapítható? * Az építés vágya, Lelkesedés ujjongása. Csillapíthatatlan. * Ha megjő háború, Megoldás a kételyekre? Győzelmes téveszme! * Ha kitör a béke, […]

Posted by
Posted in

Hazatérés

Magamhoz tértem. Egy csomó ember állt körülöttem. – Az volt, az a szürke, ott ni – mondta az öregember és görcsös botjával egy elsuhanó autó után bökött – az dobta ki, láttam én! – Szegény kis kutyácska! Még milyen fiatal, látszik a bundáján, hogy kölyök. Nagyon megüthette magát. – Ez a hang egy kövér asszonyságtól […]

Posted by
Posted in

Február másodikán, vasárnap

Edit Szabó : Február másodikán,vasárnap . Február másodikán medve koma barangol, fénylő nap süt,vagy homály . kijön a barlangjából, talál jeget vagy füvet, meglátja-e árnyékot, . körbefordul, tetszeleg, jó nagyokat nyújtózik, szereti a meleget. . árnyéka ha megjelenik, visszabújik vagy marad, de a hasát még sütteti, . korai az új tavasz, még az idő telelő, […]

Posted by
Posted in

Évszakváltás

December közepe volt és a nyirkos időben hideg szél járta át a kabátokat, amikor a lábam elé nézve, tócsákat kerülgetve igyekeztem az áruház felé. A tér, amin áthaladtam éppen felújítás alatt állt, ezért a régi díszburkolat felbontott kövezete halmokban szegélyezte azt a keskeny ösvényt, ahol a járókelők egymás mögött haladva igyekeztek átjutni a túloldalra. A […]

Posted by
Posted in

Fel PROLETÁROK

Fel PROLETÁROK! Fel proletárok, bézbólütőt a kézbe Nálunk tojásalakú a Föld, könnyen lecsúszhat a mélybe Ezért tappancsokat kell lábadra ragasztani S vörös csillagot kell hátadra akasztani Lebarnultak az UV sugárzástól Vagy feketéltek a fejre húzott kámzsától Talán a fénytelenség szemünk káprázata Vagy az is lehet, hogy mindez a genetika játéka Boxer és rugós bicska a […]

Posted by
Posted in

A tükör

  Állj elébe s nézz bele, egy pillanatra nézz rá a szülőkre! Kicsi voltál s végtelen, ápoltak óvtak minden felet. Elreppent az idő feledted ne, enged el a kezüket! Védjed, óvjad, ápold őket, ahogyan ők tették ezt teveled! Lehet, hogy nagy vagy! Lehet, hogy más vagy! Lehetsz bár ki e földön? Ők akkor is a […]

Posted by
Posted in

Az álmaim…

A világ velem szemben oly’ közönyös, Akadály, előttem… Az út göröngyös. Szeretnék én mindenkit, de nem hagyják, Az emberek ilyenek… nem akarják. Belenézek a tükörbe, keresem az egész világot, De ott biz’ semmit nem látok, csak a saját, szűkös világot. Az álmaim és lehetőségek, önmagukba fulladtak, Mások nem segítettek… csak megállva néztek és hallgattak. Vecsés, […]

Posted by
Posted in

Ne alázkodj

Hétköznapi pszichológia… Kérj bocsánatot a gyerekedtől, ha kell, De, ne alázkodj meg előtte! Te vagy a nevelő! Ne vedd… gyereked szeretetét semmivel… Mert, Majd nagy korában fölöttébb amorf, torz lelkű lesz ő! Gyereked ne legyen tyúk-mell világmodell. Vecsés, 2017. június 8. – Kustra Ferenc – A 6 soros versformát én alkottam. 6 sorból állhat, a […]

Posted by
Posted in

Szökne az idő…

Hétköznapi pszichológia… Életemből elszökne a rohanó, vágtató idő, Mikor ránézek, semmibe se néz, azt látom. Csak úgy itt hagyna, mint önállósult csúf, régi szerető És A szél szárnyán menekül, gyorsít, ezt is látom. Nemcsak könyörgök, ragaszkodok… az életem része ő! Vecsés, 2017. június 29. – Kustra Ferenc – 6 soros formában