Posted by
Posted in

Fényképed az íróasztalomon

Nézem a fényképed, itt van szemben velem, nézem szép szemedet, magas homlokodat, őszülő hajadat. Szemüveged mögül tűnik elém szemed. Barna szemeidet hosszan szemlélgetem s mintha te is engem, pont engemet néznél. És ahogyan nézel, mintha mosolyognál.   Látom drága arcod, kedves tekinteted. Miért, hogy rám már csak a fényképről vetheted? Ahogy így mosolyogsz, az ajkad […]

Posted by
Posted in

Zajos a sírkert csöndje

Zaj ömlik velem a sírkert a csöndjébe, Kedvesem, jöttem, mert Te itt laksz örökre… Anyám te is, távoztatok mindörökre. Sírás, hüppögés, neszezés, halk mondatok, Fütyülnek a közelben menő vonatok… Valaki hangosan jajdult is, belerúgott a síremlékbe, Fáj neki, de hangosan átkozódni nem mer… könny a szemébe… * (3 soros-zárttükrös) Halottak napján a kis gyertyafények, mint […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ok-osság

Rózsa Iván. Ok-osság Rájössz az ok-okozati törvényre, Immár bölcs és okos lettél. Ráemeled tekinteted az égre, De nem felejted: a Földre születtél. Budakalász, 2020. október 29.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ok, okozat

Rózsa Iván: Ok, okozat Az ok egyben okozat, Az okozat már ok is. Egyben látod immár a dolgokat: És rögtön tudod, ki hamis. Budakalász, 2020. október 29.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Beavatás

Rózsa Iván: Beavatás Beavatott az életbe maga az élet, Felnőttként éled meg már a lényed. Megértetted minden dolog lényegét: Szenvedésből elég volt, és legyen is elég! Budakalász, 2020. október 29.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Égi tisztás

Rózsa Iván: Égi tisztás Kinek hosszabb az ösvény, kinek rövidebb: De az út mindenkinek ugyanoda vezet. Célba érünk, megpihenünk a közös tisztáson: A felhők felett már csak nevetünk földi rongyrázáson. Budakalász, 2020. október 29.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Versenyfutás az Idővel

Rózsa Iván: Versenyfutás az Idővel Mint egy kis béka, kinek már csak pár harmatcsepp jut: Szaladsz az Idő előtt, de Ő mindig utánad fut… Egyszer majd meg is előz, várd ki nyugton Véged: Vállald fel Sorsod, és megkapod Tőle az igazi Éned! Budakalász, 2020. október 29.

Posted by
Posted in

Ellopott emlékek!

Halottak napján ünneplő ruhát öltenek a temetőkertek, mindenütt virágok, gyertyák, koszorúk, mécsesek. Magamban állok a jéghideg, néma márvány előtt, könnyek árja messzire elkerüli szemeimet. Az emberek suta vigaszként azt mondják, emlékezz vissza a boldogító szép emlékekre. Fontolgatom: milyen igaz…jó tanács, de mi van, ha nincsenek szép emlékeink? Nem mindenkinek adatik békés, boldog, felhőtlen, szeretettel teljes gyermekkor. E […]

Posted by
Posted in

Álmodunk jókat!

A sötétség… oly’ nagyon mohó, Elnyeli a fényt… így nem bohó. A sötétség… több mint az árnyék, Nem érdekli… fény hiány fájjék. Sötétnek is vannak árnyai, Életnek is fájó pontjai. Sötétben nem látjuk a rosszat, Csukott szemmel álmodunk jókat! Vecsés, 2003. június 14. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Temetői avarban térdelek…

(3 soros-zárttükrös) Itt vagyok a temetőben és az avarban térdelek, Előre nagyon lassan, hittel tele, vizesen megyek… Itt vagyok a temetőben és az avarban térdelek. Bánat és ízületi fájdalom, Halottaimhoz már nagyon vágyom. Így járom körbe a sírjaikat, És képviselem, hmm… a sarjaikat. (anaforás, dupla belső rímes, 3 soros-zárttükrös, önrímes) Mai modern világban, sokan nem […]