Trianont nem feledhetjük… Van hitünk, még van egészségünk. Mi okunk van, hogy mégis félünk? Mindenünket elvették, elorozták, „Lassan a nevében miénk az ország…” A fájdalmunk biz’ égig érő, A fél világ vesztünkre leső. Istenünk! Szemed fölülről sirasson, Istenünk! A lelked hozzánk hajoljon. Istenünk! Nem sok, amit kérünk: Kérünk, ne engedd folyni vérünk. Istenünk! Lassan elfogy […]
A boldogsághoz nem kell túl sok Hidd el, amikor ezt hallod, Pénzen vett hő, s magasabb fok Kik nyújtózkodnak az elérhetetlen felé Paloták tornyaiban keresnek virágot, Mi ott kinőni sohasem fog Mert idelent hever minden Kezem kinyújtom a porba, S csillagot találok találok itten Hawai, Mali, Cancun, minden nyáron fapad, Egyre messzebb, […]
https://www.youtube.com/watch?v=8PbemoXMJPU&t=23s
Alázat.2. Janus Pannonius szavai csengnek füleimben: Itt barbár földön barbár ajkon a szó, Jöjjön a földre Maro, zord hangot ad csak a lantja Jöjjön bár Cicero s néma lesz ajka legott Ma is élő a múlt mély gondolata Mit keresek akkor itt az alázat szavammal Nem kívánok viviszekciót végezni magammal Az alázatot hirdették az erények […]
hangulatzene a vershez Emlékőr Nem emlékszem mosolya vonalára, nem emlékszem a simogatására, nem emlékszem mondatokra, hangjára Arra emlékszem, amikor mosolygott, a világ szebb hellyé lett, emlékszem illata bennem oldódott, ahogy levegőt vett Arra emlékszem, érintésével betelni nem tudtam, hangja hallatán egyszer remegtem, másszor aludtam Emlékőre lettem e kincseknek amit bennem hagyott, […]
Siratom a történelmet a régvolt múltat, Nem szeretem az életet, az elvadultat. Történelem persze nem önön hibás, Emberek csinálják, hibásak… ki más. Nem jó ez így, rossz a társadalom, Hogy minden szép és jó lesz, csak álom, Mocskosok az egyes emberek is, Az egyedek felelősek… csakis. (3 soros-zárttükrös) Ilyen emberek fogták a fűrész nyelét Trianonban, […]
Mielőbbi feltámadás, Úgy, mint húsvét alkalmakkor, Mégis, ezúttal másképp Térdepelve imádkozik Rengeteg ember tehozzád, Egész lényed a földre hozd át Jöjj el, s maradj itt köztünk Nagy szükség van itt te rád, Pofozd a templom előtt a kofát Hűlt helye érték, s mértéknek A neved is megkopott már, Ajak csak alig emleget Szitokszó lett […]
Megmozdul a méhben az aprócska magzat, család életében a fényes csillagzat. Minden pillanatban összehangolódnak, ezt az állapotot tartják észbontónak. Folytonos törődés, mint napnál a rózsa, a világ öröm-szirmokkal van megszórva. Érte lesz virágzó értelme a létnek, a szülők ezután gyermekükért élnek. Álmokat szőnek az idő vonalára, gyakorta nem is tudnak gondolni másra. A […]
Távol vagy, nagyon távol De bárhol is légy, sose voltál ily közel Ambivalens, paradoxon Szájmasz és maradj otthon Közelséged árnyéka illúzió, Délibáb száraz sivatagban Kinyújtott kezem visszapattan Leprás itt most már mindenki A kohézió meg foszlik, A csiptől az agyakban valami kattan
Irén Néninek születésnapjára “…. Mi tudjuk, hogy Ők azok, akik tévednek…. Mi tudjuk, hogy az álom kell a léleknek …. Mi tudjuk … “
