Hideg szél fúj Süvít a tél Fogcsikorgatva Még mindég remél A napsugár is Ki-ki bújik A felhők mögűl Melengeti a fagyos földet S a szíve örül Nemsokára tavasz lesz már Elolvad a jégvilág Visszatér a nyár Elhozza a boldogságnak Meleg sugarát Blažekné Benik Mária Minden jog fenntartva !
Az én időmben – azt hiszem szerencsére – nem volt igazán sok tv, még gondolati szinten sem volt számítógép vagy internet, a gyerekek „egymással” játszottak, nem online játékokat folytattak ismeretlen emberekkel. Nem ültek a szobában, még akkor sem, ha kint hideg volt, vagy ezerrel sütött a nap, hisz annyi felfedezni való csoda akadt mindig, annyi […]
Teleki Bálint ismertetője Forró Tamás “1956-os magyar menekültek Norvégiában” c. könyvéről az ÚjNautilus oldalán olvasható: http://ujnautilus.info/56-os-magyar-sorsok-a-messzi-eszakon
Út vége, Élet vége, Tovább élve? Mi végre? Idővel kezdeni? Vitázni? Elmúlni? Keresztet vinni? * Porhüvely. Ínhüvely, Kardhüvely, Töltényhüvely. Már álmokat, nem szőnék, Múltba, nem mennék, Örökéletű mé’ lennék? * Veszett példák, Emberből lett prédák… Komorság, Állandó álság, Folytonos válság… Baráti vidámság, Túltáplált jókívánság… * Múltamat kutatgatom, Emlékpolcokon… rakosgatom, Magamat szórakoztatom. Életet, elcsomagolgatom… Éjjelem bekopog […]
Napraforgó Virágba borult, Köpködni jó! Olaja finom, Felhasználni ésszerű. Lehetőség sok, célszerű… Én iszom. Vecsés, 2019. február 18. – Kustra Ferenc – íródott: septoletben.
Tavaszi alkonyat Simogatja arcomat Szerelmes hangulat Bódító pillanat. Egyszer, majd újra Füledbe súgva Szívemnek húrja Neved dúdolja. Testemben érzem Lüktet a vérem Mint szellő a réten A csillagos égen. Kábulatba estem Elgyengült testem Csókod kerestem Vászonra festem.
Szívemnek nincsen lakója, Vendégek járnak hozzá, Kik mosolyt hoznak neki. Felébresztik a magányból, Leszedik sebei a faláról, Belépnek kedvesen ártatlanul, Megrongálják összetörik. Úgy bánnak vele mint egy bútorral, Földbe döngölik csordultig véresen, E vendégeket nem szereti egy szív sem. Legyen szívnek örök lakója, Aki oltalmazza, védi őt, Szereti ha dobban, Vidám szívnek ajtajába állva, Élteti […]
Halk imám árnyas s’ nevető ylang-ylang zengő oltalmában, lelked édes, derűs egébe száll, mert estéim ridegek télen nélküled, életem s’ létem, könnyes, üres lesz s’, egész deres. Üveges remény egyedül szállni a lélek lebegő, édes terén.
Joshua Peters III. -Miért olyan fontos nekik ez az épület?- kiabálta Peters, túlharsogva a alattuk lévő szintbe becsapódó rakéta robbanásának hangját. Az irodaház ötödik emletén kétségbeesve futottak az emberek a vészkijáratok felé, ám az ajtókat kinyitva tűz csapott fel onnan, más lépcsőházakat pedig a plafonról és falakról levált törmelék torlaszolta el. Peters, és még […]
JULIS NAPLÓJA Nem igazán vártak engem. De nem vágok a dolgok elébe, elmesélem. Addig éltem a vizslakölykök boldog életét, amíg a mama mellől el nem vittek. Egy napon eljöttek értem, többen, és zajos lelkesedéssel megvásároltak engem. Ajándéknak szántak, egy fiatal lánynak, aki már régen szeretett volna egy magyar […]
