A múlt évi mesepályázaton elért eredményem után felbátorodtam, és irtam két mesét is. Ezek egyikét teszem közzé most – fogadjátok szeretettel: Pilisben, a Fehér hegyen, tölgyfaerdő közepében gondtalanul éldegélt a Karcsi mókus. Odúját egy vadcseresznye rejtette, amely egy kis tisztás szélén álldogált. Körülötte kisebb-nagyobb sombokrok kínálták termésüket, és egy kidőlt fa száraz ágai szolgáltak játszótérként. […]
Tél előn… Sparherd előtt, régi karosszékben ücsörögtem… Tél előn, jólesett, melegedtem. A nyár már jó régen eltávozott, De jövőre ellep járdát, rolót. (tanka) Szemerkél a hó… Szél fú, földre hull – fagyos – Zizegő levél. Röpke emlék – rég volt nyár – Dalod, szerelmi zsoltár. ** Az ősz közben eltemette a nagy holt levél, tömeget, […]
Krisztust váró koszorúm, asztalközép dísze, sötétségben győzni fog, csendességem fénye. Hitem soha nem inog, remény fénye lángol, szívemben öröm dobog, advent, napot számol. Asztalunkon koszorú, úrjövetet várja, körülöttünk a világ, gonosz táncát járja. Csendesedj el most velem, szeretetünk árja, a négy gyertya fényében, otthonunkat áldja. Lángokban áll a hited? Reménységed árva? Öröm, tükör szememben, tekinteted […]
(3 soros-zárttükrös) Ülök a vízpartomon, mint vízipók, a jövő mi lesz, arra várok, Ki tudhatja kiszárad-e a vizem, de jóra, nem nagy kalkulálok… Ülök a vízpartomon, mint vízipók, a jövő mi lesz, arra várok. (Kínai versforma: “Yijiangnan” szótagszám: 3, 5, 7, 7, 5, rímképlet = xaxaa) Szendereg Bennem egy gyötrő, S most feltörő gondolat. Lesz-e […]
Élt három évet, Két hónapot és Tizenhárom napot. Ketten temetjük: Sohavolt vizekbe, Hamvakat szórunk. Virágokat dobunk, Jókat és rosszakat. Ezek fettünk úsznak. Alámerültünk mi is. Gyűlölet és harag Örvénylik itt lenn. Sírás és oxigénhiány Egyaránt folytogat, Szerelmet földelünk. Nincs aki visszahozza Nincs aki összerakja Nincs más, ki elsirassa. S. F. […]
Leesett az első hó itt az Avas-tetőn. Erről szeretnélek ma tudósítani. S mert nem akarlak oly nagyon fárasztani Téged, Csak röviden írok. November utolsó napjának Hajnalán ím ezt tapasztaltam: Havas az Avas! Tudod, mondtuk ezt viccesen néha. Szép tiszta rím lesz majd, sorok végéré írva… Bámulok kifelé – hinni se akarom. Tudósításom tárgya mégsem ez, […]
A négy égtáj felől sebesen törj elő Lélek Minden ember sóvárogva várja jöttödet. Oszlasd el a félelem és a magány sötét, Sűrű fátyolát, mely fojtogató ködként Rátelepszik ezernyi sebből vérző világunkra. Úgy várjuk már a BÉKE, a HIT, a SZERETET A REMÉNY fénylő sugaraiból font koszorúdat, Mely védernyőként ráborul a szomjazókra. Gyógyítsd önzéstől jéggé dermedt szívünk, Reszketeg […]
Megbolydult az egész világi lét, kiszámíthatatlan lett az élet. Tolja a vírus az özönvizét, embertömegeket éri végzet. Vágyálom tovatűnt, csupán a múlt, napi szintűvé vált a rettegés. A felépített tervezet szétdúlt, nincs egyelőre igaz megfejtés. Sóhajok szállnak a fellegekig, kívánnánk végre nélküle élni. Vígság lehetne a végletekig, mint mesében, lehetne remélni. Szűnjön […]
Hétköznapi pszichológia… (Bokorrímes) Kétféle ember van alapból: párját megszokja vagy elszökik. Aki megszokja, annak bizony nagy dolga, hogy együttműködik, Ő, hogy szerencsésen tud változtatni rajta? Ezen ügyködik! A másikféle meg magáénak elismeri a tévedését, Kilép a nem sikerült kapcsolatból, békében elhúzza belét… De biz’ van egy harmadik fajta is a tömeg sokszínűségében, Aki menne, de […]
Védőmaszk. A vírus elleni küzdelem eszköze a védőmaszk Önmagunk és embertársaink védelmét szolgálja A törvényt nem tisztelők száma egyre szaporodik Minden józan ember ettől rendkívül elszomorodik Megvéd a káromlás, szitokszó ellen a védőmaszk Távol tartja tőlünk a kísértést a hívságok sorát Védelmében megtarthatod lelked tisztaságát Megtarthatod lelkiismeret vizsgálatod magányát Munkahelyed, napi munkád is szolgálja a […]
