Posted by
Posted in

Aláírás

Nemesi Aladárné az egyik legnépszerűbb személy volt a kisvárosban a polgármester és a rendőrkapitány után. Egy zöldséges bódét üzemeltetett a Fő térről nyíló Görgey és Lipót utca sarkán. Jó kedélyű, talpraesett asszony volt, reggel nyolctól este hatig mérte évtizedek óta a paprikát, paradicsomot, krumplit, szeletelte a dinnyét, árulta a banánt. Aladár az árut fuvarozta. Mancika, […]

Posted by
Posted in

Közel a cél

A képzelet üdezöld mezején, tarka virágok intenek felénk. Tisztáson ínfű, lednek, ibolya, bódító illatjukkal bókolnak.   A méhek is érzik, közel a cél, rögvest egész seregük útra kél. Már én érzem elindultál felém, hamarosan a lelkünk összeér.   Magasabb fokozatba kapcsolunk, mire eljön az idő, landolunk. A szerelem igaz hajtóerő, mint a méhecskéknek a méhpempő. […]

Posted by
Posted in

A pillanatra várva

Pompás ruhában bálteremben röpködhetne, ha a társasági tánchoz lenne most kedve. Korabeli kanapé egyedi zugában, meghúzódik szeretett hercegére várva.   Párok, magányosak sétálnak a teremben, nem tarja magához illőnek egyiket sem. Hiába a pompa, a feltűnő fellépés, a szíve csak ő érte eped, nincs tévedés.   Urak bókolnak neki jöttükben-mentükben, a szeme se rebben a […]

Posted by
Posted in

Folyamatban

Világos már a valódi lét, tétlenség hozza özönvizét. Emelkedik a hőmérséklet, az élővilág nagy veszélyben.   A füst, a szemét halmozódik, az őszinteség csak szólózik. Cserepes a kiszikkadt talaj, felerősödik az utcazaj.   Múlékony lett a földi élet, a tény változtatásra késztet. Hiába a szokott kényelem, kezdődjön végre a küzdelem!

Posted by
Posted in

Éjféli randevú

Néhány óra, vége lesz az évnek, üres a tér, randevút sem kérnek. Nincs hódolás fénynek, se zenének, nyomasztó lét a világ népének.   Otthon marad a világ embere, az ünnepléshez most nincsen kedve. Hónapok óta a vírus cseppje, mint glória, rá van telepedve.   Próbál hinni a védekezésben, ne szenvedjen senki betegségben. Eresztené a végtelenségben, […]

Posted by
Posted in

Még talpra állok (szonett)

Érthetetlenül állt elém a szó, nehezen haladt a tudatomig. Ismeretlen, de mégis borzasztó, meghatározó lett hajnalokig.   Félelem behatolt a csontomig, lelkemből a fájdalom csöpögött. Mi vár rám ezután hónapokig? Talán már a mennyekben röpködök?   Nem jutnak nekem többé örömök, az aggasztó kór hömpölyög velem. Gyerekkel mi lesz, ha összetörök? Szeretetünket nem veszíthetem!   […]

Posted by
Posted in

A pillanat csendje

A légben a felhők mozdulatlanok, habjukra telepedtek az angyalok. Erőtlen nap fénye rájuk mosolyog, a megszikkadt fák lombja nem imbolyog.   Pillanatban az idő tétovázik, lesi, évszakváltó, mint bújócskázik. Megviselt testemben is a csend honol, örök-gyötrődő lelkem sem háborog.   Szívom magamba az őszi illatot, egyedül avarfövenyen maradok. Madarak elszálltak, vadak nincsenek, átadom magam teljesen […]

Posted by
Posted in

Varázstea

Körbezárt a zimankós szél tánca, gémberedve értem a szobába. Belezsibbadtak az érzékeim, élettelenné váltak lépteim.   Fahéjaroma gőze megcsapott, magamba rántottam az illatot. Izzás ernyesztette az izmokat, mintha dobná nekem a csókokat.   Szürcsöltem buzgón a forró nedűt, ami a testemből fagyott elűz. Csordogált ereimben ékesen, munkálkodott is értem kéjesen.   Lelkemet káprázatba ejtette, akkora […]

Posted by
Posted in

Sors

A téli nappalokban a fény nem úszik, a múlt nyár sugarai, mint álom van itt. A várva várt változás hosszan elbújik, a magány érzete hevül most ugyanitt.   Az emlékek, mint filmkockák csordogálnak, régi történet kuporog a mának most. Hiányzik a segítség a boldogságnak, szenvedéssel mérkőzik az életharcos.   Egy szikra kellene a gyertyaláng helyett, […]

Posted by
Posted in

Csilingelő zúzmarák (szonett)

Elült a táj, csendes lett az élet, levegőben a pára megdermedt. Beburkolja a faágat, s kérget, mindenhová kristályokat szegez.   Szellő buzgón incselkedik vele, emelgeti a zimankó tétjét. Hozza a didergető sereget, mutatja vígan a büszkeségét.   Zúzmarában nem jelenik kétség, élvezteti csilingelő hangját. Ragyogtatja lámpa adta fényét, mint zenész ki pengeti a lantját.   […]