Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ő a Mennyben jár

Rózsa Iván: Ő a Mennyben jár (The Stranglers: In Heaven She Walks) Ezek a régi-új álmok… A Földön is Mennyben járok. Álmomban Ő is a Mennyben jár: Álmomban Ő nem akármilyen lány! Budakalász, 2021. január 10.

Posted by
Posted in

Don-kanyari élet-pályaudvaron

Idefelé, a homokunkkal támasztottuk az ablakot, Közben beszélgettünk, hogy ki és mit akarna, milyen harcot… Érdekes, azt senki nem vetette föl, ezt, ki éli túl, Semmit nem látva, csak néztük a tájat, nagyon botorul. Mindannyiunkban zakatolt a gyors élet-vonata Ahogy jött a hideg, lassan csökkent vágyunk halmaza… Lassan gyanús is lett, hogy ez a hideg […]

Posted by
Posted in

Don kanyar a hullámvasút alja…

Fronti létemnek, nyűgét, keservét kinevetem vagy elsírom… Ez az én hordozott keresztem, cipelem is… amíg, még bírom! A szélvihar itt zúgva-bömbölve tombol egész éjszaka, A lövészárokban beszélgetnénk, de elnyomja a szava. Aknák csak úgy robbannak, ide nem hívta őket senki, A katonák meg nagyon félnek, ezzel él itt mindenki. Itt a fronton, nehéz az életem, […]

Posted by
Posted in

Lépések II-Érzés

Amy egész éjszaka kereste a helyét a lakásában. Éjszaka tíz felé közelített az óra mutatója, és másnap egy fontos prezentációt kellett elkészítenie az épületek struktúrájának kielemzéséből, de nem bírt a munkára gondolni. Először a konyhában ülve próbálta összeszedni a gondolatait egy forrón gőzölgő kávé felett a fehér márvány színű bútorok között. Hosszú ideig csak könyökével […]

Posted by
Posted in

SÍR AZ ÉJSZAKA

Sír az éjszaka Hullnak könnyei Szívét a bánat tépi ki Szíved jégvirággá változott A szemedben a láng már többé nem ragyog A hűvös ölelés síri csendet terem A sorstól, gonoszul elüldözötten   Blažekné Benik Mária Minden jog fenntartva !  

Posted by
Posted in

A harcos -3.

És a lova… A harcost ledobta a Lova, úgy megijedt kígyótól. De csak odébb ment. * Várta a gazdáját, ki Csak feküdt a mező füvében. Visszaoldalgott. * Szagolta, nyalogatta Arcát, közben többször is prüszkölt. Vitéz feléledt. * Lova örömnyerítést Hallatott és ugrált pár nagyot. Gazdi csodálta. * Pedig ismerte, évek Alatt nőttek össze… együvé! Szerették […]

Posted by

Lépések I. -A pad

Újra kezdődik valami, ami már rég el lett feledve, a felejtés útját pedig csak barnává rozsdásodó szalagkorlátok vezetik a végtelenbe, jelezve, hogy valamikor egy út vezetett arra, de benőtte már a fű, ami minden évszakban csak sárgán, erőtlenül mutatja letűnt fűszálait a világnak. Újra kezdődik valami, ami rejtve maradt az emberi tekintetek elől. Újra kezdődik […]

Posted by
Posted in

A csoda

    A kis Marci várta és szomjazta a csodát az ünnepi öltözetben pompázó karácsonyfa előtt. Mérhetetlenül nagynak hatott számára a tűlevelű szobanövény, amely ontotta magából a külsővilág, a vad természet gyantaszagát, amely teljes naturalitásával beköltözött a házukba, és az emberiség díszes ékköveit viselve magán pihent a nappali közepén. Hosszú percekig volt képes csodálni Marci […]

Posted by
Posted in

Sír a lélek

Ne sírj kérlek, Mert akkor én sem élek. Fájó látni hogy szenved egy lélek, Tudom olykor nehéz az élet. De én itt vagyok érezlek téged, Számomra fontos a léted. Nem kérted hogy vigyázzak rád, De azt teszem mert jó az energiád. Most sírsz, lelked romokban, E nap eltel szomorúan. De a rossz után jön majd […]

Posted by
Posted in

Szívem Ajándéka

Ahogy megláttam, Örült a szívem, S ott álltam szótlanul Nem tudtam mit is mondhatnék, Földbe gyökerezett a lábam, Csak néztem őt a szavak eltűntek , Észre sem vettem ahogy körém gyűltek, Ez a legszebb ajándék, Ilyenben nem volt részem már oly rég, Még mindig csak néztem őt , Aztán oda léptem hozzá , Rá mosolyogtam, […]