Posted by
Posted in

MÚLIK AZ IDŐ

Számolom a fejem felett elsuhanó éveket Melyben az idő lassan széthull észrevétlen Lehet, hogy csak álom volt az életem Lehet, hogy csak álmodtam, hogy létezem A múló nappal egyszer mint a villám Kihül majd Érted lüktető bús szívem S belemerülök majd a végtelen időbe És tovaszállok majd a tűnő fénybe   Blažekné Benik Mária Minden […]

Posted by
Posted in

Felvételi – kép alá pályázatra (a képen a pápa az üvegbúrás autójában, a testőrei között)

– Milyen kérdések ezek? Mégis mire kíváncsiak egészen pontosan? Hogy mikor borulok ki rajta? Mint ez: mit jelent magának a család? És mi a véleménye a nők és a férfiak egyenjogúságáról? Egyetért-e az abortusszal? Mit gondol a homoszexualitásról? A transzneműségről? Azt sem tudom, mi az! És a szegénységről? Fel kellene számolni, persze, nem kellene legyen, […]

Posted by
Posted in

Ide hiába jönnek

Az ész a bajnok… hétköznapi pszichológia Az ész mindig hiszi, úgy tudja, hogy ő a bajnok, Meg folyvást azt hiszi, ide hiába jönnek a bajok. Meg van győződve a saját igazáról, meg ő a legjobb, Mindenki ennek alapján ítél, mert tudja ő a legjobb. * Az ész sokszor dolgozik, de nem is gondol semmit, Csak […]

Posted by
Posted in

MAJD AKKOR GYERE

Osztozz magányomban Vedd le terhemet Űzd el rettegéseim Írd át emlékeim De addig kérlek Ne bántsd Őszülő hajfürtjeim Majd ha bánatomban Velem együtt könnyezel Majd akkor ítélj Akkor kérd számon bűneim Majd ha felém nyújdod Védőn kezed Hogy óvj és csendben átölelj Majd akkor gyere S hozd el a békét Megsebzett szívembe Hogy újból hinni […]

Posted by
Posted in

Szomorú vers

Sírok csak, egyre sírok, alvás előtt, után is és csak Rád, Terád gondolok. Rád gondolok, te drága, életemnek tizenöt éven át párja, hűséges társa. Rád, Terád gondolok egyre, s azokra a végső napokra, hetekre.   Lassan egy éve, s azóta nem lelem magam és helyemet. Idézgetem arcod, szavaid, egész drága lényedet. Vajon Te – akkor […]

Posted by
Posted in

Advent az életemben a járvány idején

Advent az életemben a járvány idején Pirosló hajnalon, a Balaton parton Szemembe fújja a lehullott levelet a szél A parti fövenyt nyaldosó hullámok Régi szép nyári emlékekről mesél Az életemet átszőtte a várakozás Vizsgák izgalma, egyetemre bejutás Csalódások ,küzdelmes hétköznapok Vágyak szerelmek,nem várt csalódások Adventben körül ültük a kerek asztalt Vendég jött Anyám mindenkit marasztalt […]

Posted by
Posted in

Az anya

Az anya… Ölében négyévesforma gyerek, egy kisfiú… Vacsoravendégek a lakodalomban, a lakomán túl vannak. A kicsi hosszú poharával játszik: Kanalával kavargtja egy sárga ital maradékát. A gyerek a bal combon ül, önállóan “dolgozik” . Az anya jobbra beszélget. A pohár ide oda billeg, a kifiú nyugodtan, elmélyülten játszik, az anya is nyugodt folytja a laza […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Hatalom huss, és fuss!

Rózsa Iván: Hatalom huss, és fuss! A tömeg tudatlan: Hol birka, hol meg fenevad. Amit eddig is tudtam: Sátánnak magad el ne add! A nép nem ugyanaz, mint tömeg; Hatalomtól függ: mit hoz ki belőle? De ha egyszer öntudatra ébred: Fuss el gyáva bizony előle! Budakalász, 2020. november 24.

Posted by
Posted in

Köd hajnalban…

Szürkület, eget Nagyon ural hajnalban. Kis ködszitálás. * Vak-sűrű a köd… Csöndbe fojtott szenvedély. Hajnal, nem derűs. * Vonuló felhők, Tán’ tőlük függ a holnap. Köd-sötét hajnal. * A napsütés már Késik, köd takarja el. Fekete hajnal. * Hajnalban már a Félhomály, ritkás-ködös. Nyirkos levegő. * Kora hajnalban Halványsárga napkelte. Kis köd láttatik. Vecsés, 2016. […]

Posted by

Maszkok mögött

– Szervusz, András! Örülök, hogy újra itt vagy. Édesanyád, jobban van? – Igen, sokkal jobban, uram. És még egyszer nagyon köszönöm, hogy elengedett erre a nem tervezett szabadságra. Szegény anyám, tudja, sajnos egyedül él. Már csak én vagyok neki, és ebben a mostani járvány helyzetben… – Ne is mond! De ugye nem koronás volt? Vagy […]