Posted by
Posted in

Nem gondoltam volna

Álmomban sem gondoltam Álmomban sem gondoltam Hogy nyolcvan felé jártamban Mikor éltem termése Végső aratásra vár, S reggeli madárfütty jelzi A földi ébredés édes illatát Mikor megszólal a telefon Melyből árad szeretteim Aggódó kíváncsi hangja Bizonyságot kívánnak szerezni A vírus ,vajon elkerült-e És az új betegek növekvő száma Az áldozatok szomorú halála Reggeli fohászunkat tetőzte […]

Posted by
Posted in

Szavamat adom

Szavamat adom. Bőségesen adott a történelmi példatár Ami a földi múltban mindenütt körbejár A hamis ígéretek, fogadkozó esküvések A szóban adott megtagadott reménységek Hunyadi László álnok meggyilkolása A király esküjének sutba dobása Kirívó példa volt múlt történelmünkben Csak bizakodhattunk reményeinkben Napjainkat is sajnos utolérte az átok Képviselők a Parlament alakuló ülésén Pártfüggetlenül esküvel megfogadták Tetteikkel […]

Posted by
Posted in

Szűz vadon

Mikor még szűz vadon volt a felhőkarcolók helyett, Akkor még az emberek jól élhették az életet. Amikor még nem ismerték a számítógépeket, Akkor még lóhátról, nyíllal lőtték a verebeket. Ember; technikát szolgálatába állította És ezzel megfeneklett az élete hajója. Egymásra figyelés, emberség, biz’ az elmúlt, ó…! Ennek helyébe lépett a globalizáció. Embernek való, hogy ember […]

Posted by
Posted in

Intelmek…

A legjobb szív is Ha bántják, megszakadhat És követi bú. * Lélek nyugalma Maga a föloldozás; A hit, semmi más. * Becsüld életed, Tiszteld nagyon önmagad. Üdvözülést nyersz. * Legyél folyvást jobb, Léted értelmet nyerhet. Add meg magadnak. * Lelj nyugalomra, Meg lesz a harmóniád, Megleled helyed. * Hallgass szívedre, De vésd jól az eszedbe: […]

Posted by
Posted in

Vándorok dala

Ha leszáll az est, magamra húzom az éj sötét paplanát, Bekapcsolom éjjeli lámpám, az égbolt sok-sok csillagát. Fejem alá húzok egy nagy marék szénát, Magamnak dúdolom a vándorok dalát. Vecsés, 2012. szeptember 23. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Ebéd is lesz…

Főzök! Indulj már ide Lujza! Tobzódik, rántott hús illata! Az illatfelhőből Fújok Neked szemből… Ideérsz? Ledönt vágy rohama… Gyere-gyere, először eszünk, Majd, akarod? Szerelmeskedünk. Simítom kézfejed, Eláll lélegzeted. Ez sem érdekel? Mi lesz velünk? Lesz majd rumos kávé… óh, Lujza! Szemem, látnivalód kívánja… Először, jól lakunk, Aztán játszadozunk… Gyere, mert megőrülök, Lujza! Vecsés, 2019. március […]

Posted by
Posted in

Tavaszi szonáta

Edit Szabó : Tavaszi szonáta . Vidám tavasz csapongva jár, üdvözli őt minden madár, örömteli a születés, fájdalmas az életkezdés. . Patak vize csordogálva folyik tova, meg-megállva, szellő sóhajt, enged tovább, halkulóban a suttogás. . Madárdala magasra száll, alárepül, ártatlanság csicsergése, ujjongása, folyó partján párja várja. . Tovább viszi s köszönti őt, villám hátán zengő […]

Posted by
Posted in

Szavak kavalkádjában

Hétköznapi pszichológia Van, hogy a szavak kavalkádjában elvesznek a lényegek, Mert csak mondja a magáét, csak ismételget, könyörtelen! Itt a kérdés, mit akarnak elérni, az ily’ közlékenyek? Mert Az ilyen, győzködni akar saját igazáról… Förtelem! Ha rákényszerülök, hogy ilyet hallgassak… Alig létezek. Vecsés, 2020. január 12. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Most is hálás vagyok

Edit Szabó : Most is hálás vagyok . Miért hiszed,hogy hálásnak kell lennem ? nem én akartam világra születni, de megteremtett két ember szerelme, így lett örömteli békés a család- beköltözött hozzájuk a boldogság ! . Nem hiszed, hogy most hálásnak kell lennem ? boldog gyermekkort adtak a szüleim, enyém volt a világ minden szépsége, […]

Posted by
Posted in

MESE AZ ERDÖRÖL

Ezüst szinben csillognak a fák Ágaikon ragyognak a hóbuckák A fák között a tél lépte lábnyomok Csendes odújában egy riadt róka kuporog A búsan tovasurranó nap még integet De a leszálló esti éj már árnyékot vetett A néma csend is egyre nö Lassan rátelepszik a tájra Csupán még egy kismadárka Dalol egyet utóljára Fekete tüvel, […]