Posted by
Posted in

Nyár örömei

Nyár örömei Az idei tavasz bármilyen furcsa volt, mind több helyen látszik szép, zsenge tarka folt. Bár a Nap az égen oly ritkán ragyogott, sok kis kedves virág azért szirmot bontott. Üde színű csokor mezei virágból arcomra mosolyt csal, lehetek én bárhol. Dísze a mezőnek, dísze a szobáknak, szép követe mind a tavasz illatának. Lassan […]

Posted by
Posted in

Ember tervez

Szabó Edit : Ember tervez… Kora reggel ragyogó napsütésre ébredtem.Nem volt óracsörgés, ez hétvégén mindig jellemző rám,hogy időben kelek és hat óra körül indulok a hétvégi piacra. Előző délután az autót tele raktam az eladni való dolgokkal, így a reggeli indulás pontosan megtörténik. Igaz, úgy sosem megyek el hazulról, hogy gyönyörű két kutyám el ne […]

Posted by
Posted in

Butulni volna jó

Butulni volna jó Mikor már ész helyett erő az úr, mikor már torkodon hurok szorul, butulni volna jó, de nem lehet, mert rég magasra lát tekinteted. Hiszen te nem sütötted még le azt, megalkuvón te nem vágtál grimaszt, csupán a tiszta szó, mi létezett, a tiszta szó csupán, s a tiszta tett. Mikor konok, bolond […]

Posted by
Posted in

Hadgyakorlat

A katona bajtársai felé nézett, akik éppen kardjukkal gyakoroltak. Általában nem vett részt ezekben az aktivitásokban, hiszen legidősebbként, régi bútordarabként, ráadásul repedt sisakkal és törött lábbal nem volt túl népszerű. Izgatottság, koncentráció, lelkesedés vette körül, de ezekből ő nem érzett semmit. Akkor sem, amikor később a többi katonával együtt az alsó polc kék dobozába visszatette […]

Posted by
Posted in

App

Ma nem mentem iskolába. A gyerkőc sem. A szülők sem. Ők persze amúgy sem járnak suliba, de ma a fiút sem vitték. Karantén van, kijárási tilalom, távoktatás. Minden olyan jól működött azelőtt. Reggelente játszottam kicsit a gyerekkel, aztán iskola, én általában aludtam addig, amíg ő tanult. Délután megint közös játék, volt, hogy a tanulásban is […]

Posted by
Posted in

Borospincék

A pincék most még üresen állnak, ám gazdájuk dolgozik serényen, hogy amikor vége lesz a nyárnak, a hegy termése ide beférjen. Szőlőtőkén látszik a sok virág, nemsoká a gömbölyödő szemek, gazda szeme keresi a hibát, nehogy baja legyen a termésnek. Gondosan figyeli a sorokat, észrevesz ő minden apró jelet, rendszeresen vágja a kacsokat, így termése […]

Posted by
Posted in

B terv

B terv Az út porából egy kavics a messzeségbe koppan, cipőm alatt a többi is csikordul rá unottan, nehéz kabátom foltjain a varrás kezd szakadni, zsebem lyukas, s az álmaim között a lét falatnyi. Bolyongok én a végtelen ködével átfonódva, úgy, mint kinek nem is lehet e földön semmi dolga, csupán kóborlok céltalan a roncs […]

Posted by
Posted in

Hajó a hánykolódó tengeren

Hajó a hánykolódó tengeren A frontok eddig is gyakran jöttek, mentek A tengeri viharok mindig váratlanul érkeztek Pusztító erejük gyakran felmérhetetlen volt Korálszigeteket sodort el mikor megorrolt Ha földrengést kísért letarolta a partokat Elpusztította az ember által alkottakat Az ember szívben is támadnak viharok Sajnos születnek életre szóló haragok A sarkcsillag is szégyenében elfordul Enyhítésére […]

Posted by
Posted in

A Hold és a pipacsok

A Hold és a pipacsok   Kaszált rét felett, Kócosan kelt fel a szép Hold. Rőt pipacsok között Vörösre csókoltuk egymást. Megtelt lassan fénnyel A föld, köröttünk a tájék, És míg szemben álltunk Szerelmünk pirulta a rét. Égő hátam mögött, Már Afrodité mosolygott, Hermész vitte a hírt, Hogy ma ilyen csoda történt.   Fekete virágfej- […]

Posted by
Posted in

Egy fa élete

Kívülről pompa, belülről magány. Elmúlt, vége, elmúlt… Hiányzik a nyár. Reszkető falevél lehullana az ágról, de nem tud elszakadni, fél a haláltól. Huncutul csavarint a hideg szél rajta, megadva magát lehull az avarba. Visszanéz a fára… Hiányzol! Súgja. S végleg megpihen a fa árnyékába’. Közben az öreg fa számolja az éveket… hányszor engedte útjára a […]