Posted by
Posted in

Isten kezében

Isten kezében A szürkület rémes álma kísért Homlokomon kiült a verejték Gyermeksírás hallatszik az éjben ? Vagy bűneink lubickolnak a légben Kéjesen vihognak az árnyak Valahol éppen emberi torkot átvágnak Érzékeim félre billentek Földi törvényeink megnevettettek A rám zúduló káromló világ Dörömböl fülemben,süketté válok A véres torkolattüzek fényárját Ha követem szemem világát kivájják Útjainkat sorban […]

Posted by
Posted in

Régi falusi spájz

Edit Szabó : Régi falusi spájz . Bizony, régi emlékként tér vissza mikor még a spájzba kutakodtam, nem volt ugyan elzárva előlem, mégis szülém volt a kezelője. . Tele volt az minden “disznóssággal”, felkötözve lógott a kamrában, szalonnák, sódarok és kolbászok megfüstölve vártak fogyasztásra. . Zsíros bödön tele volt egészen, bizony ízlett a finom kenyéren, […]

Posted by
Posted in

Őszi színvilág

Szín-kavalkádok, minden irányban másként Láttatják, hogy ősz színei, hogy változnak. A színek változásai mindenütt kissé másként Mutatják meg, hogy a fű, a növények, hogy változnak! (Senrjú) Színes ősz zizzen, Ahogy avarban lépek! Halkan recsegés. * Köd hull színekre, De színek nem bújnának… Köd, könyörtelen. * Síró, szitáló Köd… még ő a magányos. Színek, párában! * […]

Posted by
Posted in

Az angyalok is meghalnak

– Ezt egyszerűen nem tudom felfogni – rázta a fejét Sára, miközben a szokásos ebéd utáni kávéját kevergette az étteremben. – Egyszerűen nem értem, mi történhetett. – Stroke-ot kapott. Állítólag pár órát még élt, de már nem tudtak vele kommunikálni. Nem tért magához többé az agyvérzés után, és hiába próbáltak meg mindent az orvosok, nem […]

Posted by
Posted in

Sava-borsa

Végre kihozza a pincér a levesünket. Már két órával ezelőtt is éhes voltam, mostanra pedig megállás nélkül korog a gyomrom, hangosan és türelmetlenül. Alig várom, hogy az első kanálnyi étket a számhoz emeljem. Látom, hogy tűzforró, gőzölög, az illata az orromba kúszik. Egészen finom. – Isteni ez az illat! Maga a tökély! – nyögi a […]

Posted by
Posted in

Tollak

Egy fekete, egy fehér. Egy fekete, egy fehér. A tollak puha kupacokban hevertek az angyal lába előtt. Egy fehér – jó vagyok. Egy fekete – rossz vagyok. Lehet egy angyal egyáltalán rossz? És ha igen, ki szerint az? Eszébe jutott egy kisfiú, akit az ünnepekkor látott. Sírva kiabálta az asztalnál, hogy nem szeretne enni a […]

Posted by
Posted in

Remény

Előttem halomban állnak a betűk, szavakká nem forrnak össze! Írnék ma nyári dalt, mosolygó derűt, de a sors ma nem így kötötte a szemeket! Ma mind csak fordított! Magából ordított ellenszegülés! Alámerülés… Halomban sírnak a betűk, szótlanul fel-, felzokognak! Hiába írnának derűt, a lélek most nem látja, hogy vak! Hogy hol van a sebre a […]

Posted by
Posted in

MÁR A HOLD RAGYOG AZ ÉGEN

Már a Hold ragyog az égen Mellette egy csillag kigyúlt merészen Felhő kószáll az ágak felett A csendben az est könnye pereg A fák árnyéka már aludni tért S az álomra szenderült gallyakon Pihen az édes madárálom Álmosan a táj magát siratja Temeti a napot a falu harangja Az égen tündéri varázslatra Kigyúlnak a csillagok […]

Posted by
Posted in

Boldog percek

Boldog percek Nevess, csak nevess az élet csodás, boldog percek, csupa fény ragyogás, imádom fejeden a kalapot, ezt a régi, bohókás darabot. Mosolyod is tündöklően fehér, mámoros pillanat mindent megér, kinyújtom kezem, fogd meg szorosan, szemed nevet vágytól fátyolosan. Szerelmes nyarunkat nem engedjük, ábrándjainkat együtt kergetjük, veled dúdolnám örökké dalunk, szörnyű lenne, ha már nem […]

Posted by
Posted in

Az ünnep percei

Az ünnep percei Káprázatos fényben tündöklő égbolt, csillagokkal átszőtt, éjsötét bársony, ezüst sugarát szórja szét a félhold, hófödte csúcsokon is végigtáncol. Fenyő ágain csillámló hógömbök, e jeles estén pompás ruhát öltött, fehér szirmok közt megbújó fagyöngyök, fagyos világra szeretet költözött. Fénylő ablak mögött csengő csilingel, csillogó gyerekszem igézve nézi, karácsony fényei telve reménnyel, hogy szívekbe […]