Beborult esős idő volt akkor odakint, anyám egy nagy fazékban főzött és én csak szüntelen bámultam őt. Festett fekete hajában többször eljárt a gondolatom, szegény, már lehetne akár ősz is. És láttam ahogy unalmasan csinálja az egészet, mégis annyira mesterinek és precíznek tűnt nekem. Akartam volna mondani valamit, érdekeset, szépet. De rájöttem hogy most a […]
Kacskaringós utakon, vakon járt vizeken Elcsábított a rég nem hitt szerelem. Hideg volt és selymes, a legjobb üveges Heineken. Megjártam, és voltam a legszebb helyeken. Más nem is lehetett volna a szerepem. De elkísért a végtelen szeretet. Sokszor így szerettem az életem. És vidám voltam minden percben. Mint nyíló virág a tavaszi kertben.
Én több vagyok mint az Isten, mert én megtudok halni, vele ellentétben. Létrehozott a saját képére minket, és ismeri tudja elvileg, minden léptünket. Nem kívánok neki semmi rosszat vagy halálkínt, ha van, majd szánakozom, ha nincs hát nincs. Bezárult a kapu amin beléptem az éjjel, magamra hagyatva érzem magam, hiába hiszek magában a hitben. Nem […]
Minden leánynak más a varázsa / egy ellenzéki képviselő hölgyre reagálva/ „Ó rémvilág! Jegyezd fel Ó világ A becsület, nyíltság nem erény” S mi van ha valaki hiányát szenvedi S helyette csak hazáját vesszőzi Így fehérneműjét könnyen elszennyezi Mire tanított múltunk szenvedései Legyünk „ inkább bölcs Mert a becsület bolond S amiért munkál, azt veszíti […]
Bakony Nekem nem Párizs a barnán átölelő zsongító csoda…
Lét, a korlátozó környezetben… (3 soros-zárttükrös) Semmit… történelmemmel nem lehet kezdeni… De, nekem a volt, a valóság! Az ördög nálam mindig éber volt, ölelt karjaival, ez volt nagy csúnyaság… Semmit… történelmemmel nem lehet kezdeni… De, nekem a volt, a valóság! . (tükör apeva) Még Ma is Észlelem, Figyel engem, Tekintete gaz. Tekintete gaz, Figyel engem. […]
Pályaudvar Két állomás közt vesztegel magányosan a lehetőség
Hungarikum Az UNIÓ összeácsolt vérpadján Hungatikum lett a hetes cikkely Belénk döfve véres kardját Így eltörölné uniós tagságát A foghíjas parlamenti patkóban Az ellenzék karvalytáncot jár A gyűlölet csokrát elhintve Doktori fokozatát elnyerte Megtagadva nemzettestvéreit Megtagadva közös értékeit. Gyógyírként Madács szava maradt „Magadnak munka! Az egyén szabad Érvényre hozni mind, mi benne van Csak egy […]
Rózsa Iván: Pille módra Az élet nehéz… Pille módra, könnyedén: Csak a pehely él. 2014. január 24. Rózsa Iván: Tavasszal… Hópehely-lélek: Varázslatos Tél-tündér. Léte véget ér… 2014. január 24. Rózsa Iván: Január Hópehely-paplan, Az első idei hó, Borít be mindent. 2014. január 24. Rózsa Iván: Pihe-pehely-lét Pihe a szélben: Pehelyként illan a lét… Vár az […]
Könnyen indul! Hátradőlsz; most csak a szemed eszik; kint már borban fürdik az ég, lassan aranyba hullnak néma perceid. Párnán nyugszik gondjaid rejteke. Meditálnál, lennél üres kehely, amely cseppenként mézzel lesz tele. De ében felhő, varjúhad károg. Az éhség hírnökei! Hangjuktól meggyötörten riad fel a látnok. Válladra ül. Gyűlölöd és várod igazát. Vánszorgó víg perceid […]
