Egyedül halad a hosszú úton, vonszolja csupán megfáradt testét. Nincs kire kicsit is támaszkodjon, nem hallgatják sehol a sérelmét. Nem fogja meg kicsi kezét senki, nem mondják neki, elég, fontos vagy. Magának kell a célért teperni, nem segít holmi kósza gondolat. Saját erőből tud meríteni, nem táplálják már biztató szavak. Teljesen eltökéltnek kell […]
A szeptember újra kitárta kapuit, a fák lombjai a talajra hullanak. Alig hallani már madarak dalait, a bozótok között szarvasok kutatnak. A bikák a háremükért orgonálnak, visszhangzás jelzi a trónfosztogatókat. Kóstolgatják egymás, pózokat formálnak, illegetik magukat a hallgatóknak. Bőgőhelyen agancsok összeakadnak, egyik sem enged az elsőbbség jogának. Ugranak is egymásnak, mint kos a […]
A szürke égbolt alatt hűvös szél kavar, földön az avar, fákra ült a zúzmara. A fehér ágak merednek ablakomra, ülnek, mint apró angyalkák a habokban. Némaság feszül a szobai homályban, hideg sivárság olyan, mint egy fogdában. A hőérzékelő időnként megretten, hogy melegség beinduljon a testemben. Lassan megelevenedik képzeletem, a repkedő remény szállja meg […]
Fekete Péter Ne higgy a mézes-mázos szónak a hátad mögött mást mutatónak! Ne higgy a szembe dicsérőnek, a tömegben követelőzőnek! Ne higgy a mindent megmondónak, az arcodba tolakodónak! Ne higgy a csillogásnak, pénznek! csak a mindenkor józan észnek. De figyeld a jószívű intést, a láthatatlan, kedves törődést, a hibáidon nem nevetőt, a sorsodon osztozó szeretőt! […]
Meg is gyújtjuk az első gyertyát, a lángjában látok mindent, Bár kissé torznak tűnik, mert olyan, mint ami kikent-kifent! Advent első gyertyája ez a fényadó, Belendült a várakozásunk, hitadó! Jövő vasárnap meg is gyújtjuk a második gyertyát És nézzük, nézzük, majd szívünkbe fogadjuk fény lángját. Meditálunk is hosszasan, csendben, ez már maga… áhítat, Lelkünkben a […]
A hűvös szél az arcába vág, pulzusa felpörög, látótere összeszűkül. Izmai összehangolt ritmusban feszülnek meg és ernyednek el. Zihál, lehelete forró páraként vegyül a hűvös légbe. A salakos pálya már-már kezd egybemosódni, vöröses folyamként húzódva lábai alatt. Majd hirtelen fékeznie kell, ahogy áthaladt a célvonalon. Lassít, elernyeszti tagjait, végül megáll. Izmai csak most kezdenek sajogni, […]
(2020. Adventi naplórészlet) Kérditek, milyen volt ez évnek Adventje? Naplómat csak félve veszem a kezembe. Elmélyülök benne, lapokat forgatom. – Vajon megdöbbentek? – utódokra bízom Köteles viselni mindenki a maszkot, eltakarva mosolyt, elrejtve az arcot. Merre a szem ellát, arc nélküli ember siet a dolgára, közeledni nem mer. Igyekszik végezni gyorsan feladatát, hisz rövid az […]
Héthelyi Krisztina: Advent világjárvány idején A Teremtő némán várakozik. Közben egyre múló türelemmel gyáván feszül embernek az ember, s minden döntés ellen lázadozik. Mikor lehetünk már végre együtt, sírják a külön maradt családok. Így milyen lesz idén a karácsony? Lélekben kell ott lenni mindenütt. Gondolnunk kell Istennek fiára! Kegyelme adjon nekünk új erőt! Kulcsoljuk hát […]
Edit Szabó : Magányosan . Nagy a bánat,a fájdalom, elindultam az utamon, megyek a világ végére, valaki tán’ utol érne ? . Kacskaringós,hosszú ez út, mely előttem messzire fut, lefelé a domb aljára, tar mezők az oldal ágak. . Felöltöztem szép rendesen, csizma, kabát, sapka nekem kis testemet melegíti, otthonomat nem felejti. . Úton társam […]
Megint eltelt egy év és ünnepelünk, Várakoztunk hosszan és öregedtünk, Megint eltelt egy év és ünnepelünk. Advent van először, gyertyák a szimbólumok, Meggyújtjuk őket vasárnap… meg imádkozok, Advent van először, gyertyák a szimbólumok. Ma, várom magam, Hogy este hazaérjek. Advent elsőre… Gyújtjuk az első gyertyát, Kitárjuk szív-kapuját. Első gyertyaláng kigyúl, Szívünkben szeretet gyúl. * Az […]
