Posted by
Posted in

Félnem adjatok

Én vagyok a puskini felesleges ember Nem mindig látom hogy van miért élnem De hívőként magamban kárt nem tehetek Hát jobb lenne elkezdeni félnem Mint divatból a nappali közepébe Épített zuhanykabin Életemhez mint kusza vízvezetékek Kígyóznak gondolataim Soha meg nem születő gyermekem Apám öreg homlokát zúzza be A játékmozdony fémszerelvényével Mit ő éppen neki készített […]

Posted by
Posted in

Wi-Fi

Nem szelídült Meg a rendszer Nem javadra de Mélyen beléd váj Mégis nagyon fáj Megérzed Ha kihagy a wi-fi Mert Marokkót Taroló sirokkó Erejével és Tarokkot rakó Kezű anyó személével Szemléleted monitorozza Pogány-torozva Kupa bort és Buta kort aranyozva Ha kezében a serleg És belsőleg kell érezzed Őt elsőnek legelsőnek A legelőnek Kicsapva szaladsz a […]

Posted by
Posted in

Asszony keze

Edit Szabó : Asszony keze Fával játszom, tekézett, két karommal átérem, sújt a fejsze mellé megy, vállaim megfeszítem, hasad, reped, alig fogy, minden nap a halálom, szívem verdes, kalapál, erőm felett vagyok már, nincs segítség, kérdezik, a két kezem megteszi rám nevet a szomszédom, hagyjad,hogy megszáradjon, majd a nyáron felvágod, szárazság új halálom, nedves fa […]

Posted by
Posted in

A kórus

  Egy szép tavaszi napon, Balatontól nem is oly távol. Történt meg ez az eset, hogy megszületett egy egyesület. Sokk lelkes zenekedvelő gyűlt össze, hangjuk összekovácsolva csenget. Meg alakult a Balatonalmádi kórus ezzel, aminek a karnagy a szíve és a lelke . Idő madarán reppenve, mit megtépázott sors keze. Átélve sokk fájdalmas percet, a kóruson […]

Posted by
Posted in

Lennék még veletek

Csak sokáig lehetnék veletek ti esti fények, mikor a pislákoló lámpások összebeszélnek. Útjára indítjátok az éjszakai bohémságot, átlátszó függönnyel takarjátok a kacérságot. Csak sokáig lehetnék veletek ti fénylő csillagok, halljátok csak meg mikor magamról hírt adok. Eldalolom nektek a legszebbet mit képzeltek, felseprem az utat előttetek hol tovább lépdeltek. Csak sokáig lehetnék veletek ti hűvös […]

Posted by
Posted in

Manócsalogató

Mese, mese, ringató, andalító, nyugtató… Bújj be mellém, kis manó! Bújj be mellém, kis manó… Álomtündér, ringató, anyameleg-takaró. Simogass meg, kis manó. Simogass meg, kis manó… Édes álom ringató, pihe-puha ágyikó. Aludj te is, kis manó. Aludj te is, kis manó…

Posted by
Posted in

Nagyotmondós

Volt egy kacsám, Hápi Mári, nem akart a földön járni! Mindig a víz tükrét leste, páváskodott, riszált benne. Csóré nyakú tyúkom is volt, csupasz nyakán tollas fej vót. Hátsó felén két öblös comb, ebből lett aztán a nagy gond! Volt lovam is: Sánta Palkó, elárverezte a bíró! Elhajtották szegény párám, tabletet vettem az árán. Villásfarkú […]

Posted by
Posted in

A várfal…

Az öregség kerítése… Mindig is a saját várfalam-voltam és nem… szabad! Kellemetlen volt ez nekem, mind egy gyalulatlan pad. Várfalamat egyben tartotta a gravitáció! De, én azt nem tudom, hogy ez annyira tömegvonzó? Én is ellipszis pályámon csak megyek körbe-körbe? Jó öreg Hold meg megtart és vissza is húz a körbe? Tudom, hogy a búzamezők […]

Posted by
Posted in

BOSZORKÁNY – de nem seprűnyélen

Kinek lelke, mint a pokol olyan sötét fekete, nevéből még egy betű sem kerülhet a versembe. Össze-vissza halandzsázik, tücsköt-békát kiabál. Környezetét bepiszkítja, mozgása egy maszkabál. Kézzel-lábbal kapálódzik, erre néz ám arra lát; nyelve mint a kígyó sziszeg, amit mond, az mind csalárd. Ne higgyétek egy szavát sem, ha kérdez is hazudik! Teletölti a poharát, csalással […]

Posted by
Posted in

Varázsa kettőnk városának

Ott, ott mész te. Itt, itt megyek én. Ezek vagyunk mi. A varázsa kettőnk városának. A hely ahol maradni akarunk a hely ahol boldog minden pillanat a hely ahol te vagy a királynő, én meg a király. A varázsa kettőnk városának. Elillan a bánat egy szóra innen elmarad a szavak ütközése elhangzanak a visszafogott mondatok […]