Posted by
Posted in

Tavaszi anziksz

Már nincs hó, sem jégcsap, Nap éltet. Ezer ága süt. Meleggel simogat! Örökös körforgás, Évszakok követik egymást. Zöld bimbóhasadás. A szorgos méhrajok, Nagy lakomára készülnek! Virágkehely fosztás… Langy szellő lengedez, Zöldül az erdő, rét s liget. Felgyorsul az élet. Orgonaillattal Teli levegő elborít. Illatos… orgiák. A lombhullató fák Nyári-zöld ruhába bújnak. Felújulás színe. Orgonavirágzás Pár […]

Posted by
Posted in

Szonettkoszorú

  Szonettkoszorú /mesterszonett/ XV. Megvalósult álom . Fényes végtelenbe repülő álom, Színes fáklyaként robogó üstökös… Boldog szenvedélybe becsatolt járom: Szerelmi tűzben égő életöröm. . Szívemben szendergő vörös virágom A szeretet melegében tündököl. Lelkedbe költözik álomvilágom Csillagommal ölelkező börtönöm. . Nektárként csurranó  hűsítő könnyed Szerelem-patakként zúdul nyakadba: Csókkal apasztom boldogságod gyöngyét. . Káprázatban hunyorog égő szemed, Kék tengerben […]

Posted by
Posted in

Pesti srácok

Pesti srácok. A véráztatta Pesti utcakövek Könnyeket hullatnak mikor emlékeznek Emlékeznek a Pesti srácokra kik esküt tettek a szabadságra S ezért életüket is áldozták így elérte Őket a mártíromság Hősök voltak, vagy megtévesztettek Bátrak voltak, vagy félrevezettek A jósnő mondta róluk végzetük a tetszhalál Visszajöttök egyszer a megváltás rátok vár Vadul dörömbölnek eljött az idejük […]

Posted by
Posted in

A szív muzsikája

A lélek húrján könnyezik a zene, fals hangot ad, nem érti meg senki se. Hiába húzza szomorúbban egyre, elsuhan a végtelen rengetegbe.   Összecsorognak a vizes gyöngyszemek, mint olvadáskor a hömpölygő patak. Merre járhatsz? Mit csinálsz? Hol vagy kedves? A rút kietlenségben nem talállak.   Elszakít a terjedelmes távolság, idő és tér most áthatolhatatlan. Reményt […]

Posted by
Posted in

Életút

Most még a talajon egyenesen állok, letehettem már felettébb a terhekből. Még fürkész szemmel nézhetem a világot, sokat magam mögött tudok a kincsekből.   Talán van még néhány lap létem könyvében, mit a végzet lapozz már csak óvatosan. Pár oldal kíváncsivá tesz a regében, mint gyermeket, idegen világ csábosan.   Unokákban látom az élet kezdetét, […]

Posted by
Posted in

Vírus megtaposta húsvét volt

Elregélőm, hogy telt az én napom… (3 soros-zárttükrös) Tegnap, nehéz nap volt, körbe jártam a falut, Ahol nem engedtek be, berúgtam a kaput… Tegnap, nehéz nap volt, körbe jártam a falut. Mindenhol volt nő, ismeretlenek… kit meglocsolhattam, Sokan voltak, páleszoztam és majdnem beleszakadtam… Mindenhol volt nő, ismeretlenek… kit meglocsolhattam. Volt mindenhol sonka, Más is kellett […]

Posted by
Posted in

Klotz Mária: Könyörgés

Klotz Mária Könyörgés   Gyász napján mit tegyek, a csenddel beszélgetek. Más ez a némaság, félelemmel teli rútság, vírussal fertőzött valóság, börtöni rácsos rabság. Csend sajog lelkemben, lassan szétterül testemben, halkan suttog mennybéli dallamot, keresztutat mutat, jajgatót, harangzúgás nélkül ordít a némaság, emlékül küldi a szenvedés tébolyát. Gyász napján félve merengek, bűneimért magam felelek, igazi […]

Posted by
Posted in

Klotz Mária: Láthatatlan gyilkos

Klotz Mária Láthatatlan gyilkos   Úgy öl, hogy nem is látod, beléd döf, még ha nem is várod, sunyin tekereg testedben, mély sérülést okoz lelkedben.   Úgy öl, hogy nem is látod, ha benned van, sötét pokolba kívánod, felfalja lassan bensődet, kikezdi torkodat, tüdődet.   Úgy öl, hogy nem is látod, lázasan, ágyhoz kötve, kábultan […]

Posted by
Posted in

Klotz Mária: fohász

Klotz Mária fohász   még nem lehet vége fohászkodunk kérve álmodjuk a csodát az áldott kegyelemet mindenkori megváltást végtelen szeretet adj uram nekünk félelemmentes napot ne kelljen rettegésben várnunk a holnapot   még nem lehet vége esedezünk kérve óhajtjuk a napfényt álom-tarka nyugodt éjt színes virágnyílást húsvéti feltámadást adj uram nekünk újra reményt hogy tudjunk […]