Posted by
Posted in

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök Emberi létünk legnagyobb vétke Elárulásának szomorú emléke Az utókor szívébe mélyen bevéste Hogy az árulásnak megnőtt az értéke . A teremtőnek nagy lett a bánata Fiát ma hányszor feszítik a keresztfára Üldözik a keresztényeket, s káromolják Ha hatalomba kerülnének karanténba zárnák

Posted by
Posted in

Visszanéztem félutamból

Edit Szabó : ” Visszanéztem félutamból ” Távolban a magas hegyek, felhők között integetnek, tova tűnnek lakóházak, gyorsabban szedem a lábam. . Itt kell hagynom kis falumat, nincsen vagyon, nincsen uram ki megszánná keservemet, és megadná kegyelmemet. . Indulnom kell más világba, visszahúzna szív fájdalma, ám erősebb lett a szükség, boldogtalan menekülés. . “Visszanéztem félutamból, […]

Posted by
Posted in

Vágyódás

Amikor nincs más, csak a csillagok, Ajkam elhagyják halk sóhajok. Mikor úgy vágyom, de kínoz a távolság, Az éj szövi selymes bársonyfonalát. Mikor már a Hold is az égbolton táncol, S ragyogó csillagokkal boldogan viháncol. Angyali leheletként száll a gondolat, Álmomban is ölelő karjaidba szalad. Téged látlak csupán s titkon azt várom, Amikor végre valósággá […]

Posted by
Posted in

Hitegetsz Borbála?

Még meddig hitegetsz Borbála? Döntésedet úgy vártam mára. Beleegyezésed, Mutatja készséged. Ne nyomj a kétségek aljára! Lator az életem nélküled, Álmodozok én… de csak veled. Délibáb, mit látok, Álmon futkorászok. Ha lerázol, seb be nem heged. Vége szerelmem, engem emészt! Pedig rád pazarolnám egészt… Ó, de szeretnélek, A jóba vinnélek… Ha nem… Erős vágyam elemészt! […]

Posted by
Posted in

Magácska, kedves Emmi…

Vágyam csak ennyi, kedves Emmi! Egy csók és ölelés, más semmi! Kezdetnek megteszi, Ha nyakam öleli. Vágyam most ennyi, kedves Emmi! Férje megrögzött italozó, Kiskegyednek ez biz’, nem való! Elvenném Önt tőle, Így lesz jobb jövője! Ne ellenkezzen, legyen mohó! Legyen enyém, erre úgy vágyok, Érti? Menekülést kínálok! Tenyeremben hordom, Lelkét kiglancolom. Biz’ így! Magácska, […]

Posted by
Posted in

A bezárkózás kínja

Hétköznapi pszichológia Bármilyen az a kín, az csak lélektaposó lehet! Ha meg a szívben van, csak azt nagyon facsaró lehet! Mély és felemelő gondolat, még biz’ jó is lehet, De De ha, közben üres gondolat szádból… csak lehelet? A bezárkózásod, oly’, mintha valaki ön- temet… Vecsés, 2019. november 7. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Elöregedett, nyugdíjas szerelem

Hiába, no, ügy tűnik megöregedett a szerelem, Volt ugyan nekem is, de már hiányzik a másik felem! Arcomról már nem mosolyok lebbennek, Arcomról, derűs képek sem jelennek… Itt le már, szépséges szavak sem szállnak, Tudják nincs, amitől elolvadnának… (LIMERIK) Mond, hol vannak… szép napok, Janka! Mi lett öregedett napokra? Nem bírlak feledni, Össze kén’ tartozni. […]

Posted by
Posted in

Két nap az élet

Magányom víziója… Az élet, valójában csak két érdemleges napból áll, Egyik nap a születésünk, a másik, mikor jő halál… Az élet, valójában csak két érdemleges napból áll. * Nincs biz’ lehetőség A napokat szabályozni. Élet, csak működik. * Élet nem is kérdez, Csak úgy dönt, hogy megérkezünk. Élet, csak működik. * Halál nem is kérdez, […]

Posted by
Posted in

Tudod, a költő…

Tudod, a költő… Tudod, a költő mind kicsit ügyetlen, és tudod, ő mindig egy kicsit hazug, verseit írja varázs révületben, az inged alá is bebújik, ha tud. Tudod, a költő kinyitja a lelkét, és pironkodva eléd pakolja azt, te döntöd el, hogy felveszed vagy rálépsz, kineveted vagy csodálója maradsz. Tudod, a költő végül meghal egyszer, […]

Posted by
Posted in

Sors

Sors Ma van, holnap nincs. Ne bízd el magad. Életed üteme Égi zenére fakad. Csillámot szór A hétköznapokra, Aztán szétszaggat mindent Apró darabokra.