Szomjamat oltja, a folyót duzzasztja, bekúszik a legszűkebb labirintusba Ha lecsöppen utat lel magának, Áztatja bőröm s ruhámat. Tisztítja lelkem, mossa arcom, végigfut hegyeken-völgyeken, néha eltűnik mély üregekben. De ha feltör, új erőt hoz magával. Színes prizmák kristályaiban fürdő napsugárral.
A semmiből jön, a semmibe tart bozót közt bolyong, útja céltalan. Olykor elvakít, máskor elvakul, az árnyékból felvillan váratlanul. Nappal igéz, éjjel kísért, az íriszen megcsillan. Lézerként átjár minden rezdülést. Sugara pásztáz, az üzenet kódolva. Előle nincs menekvés.
Egy vagyok veled természet, érzem minden lényed: a kerti madár szívverését, a közeli folyó vízesését. Hallom a kortárs gondolatát érzem, ahogy elménk egyszerre jár. Látok más szemével, érzek más testével, lelkünk találkozik az Éterben.
Eljött az az idő, hogy haza lettünk küldve, Hogy gondolkozzunk azon, az ágyba befeküdve, Hogy milyen lett a világ, hát nézzünk csak körül, A pénz beszél, és de sok az, ki más kárának örül. Maradj Te is otthon, a Föld pihenni akar, Tegyél neki eleget, akárhogy is zavar. Gondolj szépen másra, nem véletlen semmi, […]
Ki emberré faragta e szeleburdi lányt, Ki minden megszidást tanításként szánt. Ki megmutatta mindazt, mire szükségem lehet, Ki rátérített az útra, mi majd előre vezet. Kinek haragja olyan, mint a mennydörgő ég, Ha indulata elszabadul, tudja, hol a fék. Kinek beszéde igazságos, őszinte, Az okos is holtig tanul, őszerinte. A két kezének munkássága aranya a […]
Gyengéd kezed értünk nyúlt, Ha segítséged kellett, Egész éjjel virrasztottál A kiságyunk mellett. Te nem arra neveltél, Hogy küzdjünk fel a hegyen, Hanem hegy nélkül a csúcsra érni, Nem sokaknak megyen. Ahogy teltek éveink És idősebbek lettünk, Sokfelé ment sokunk útja, S lám, nélküled mentünk. Otthon hagytuk a létrát, Min mind a máig lépünk, Hegy […]
Anyám szeme tiszta gyémánt Látni benne kék óceánt Anyám karja aranygyűrű Benne minden oly egyszerű Anyám szíve a mennyország Benne rejlik az én orcám Anyám keze a szorgalom Tíz ujján van minden bajom Anyám szája a megváltás Onnan árad minden áldás Anyám szava az irgalom Baja essen, sose hagyom Anyám hite minden remény Mellettem van […]
Mint legszebb szirma a virágnak, Minden kincse a világnak, Forrása a boldogságnak, Alapja a valóságnak, A sok-sok szín a fehér lapon, Egy apróság, de nekem vagyon, Egy kis rossz a nagyon jóban, Télikabát a nagy hóban, Egy lencse, min tiszták a képek, Mint az a járda, min én mindig lépek, A jelzőfény az alagútnak végén, […]
Te vagy nekem a fény, ami bevilágítja a Földet, Te vagy nekem virág, ami megékesíti a zöldet. Te vagy nekem a drágakő, mi szépen csillog a fényben, Te vagy nekem a hó, ami a legjobb dolog a télben. Te vagy nekem a hang, ami megsegít, ha félek, Te vagy nekem a tökéletes, tömör-gyönyör lélek. Te […]
Boldogabb napokat keresve bolyongok az úttalan semmibe. Kapaszkodom ingatag lábakon, Botom törik lépten-nyomon. Eső áztat, vihar ver, Kórság kínoz horgas tüskével. Lelkem kétség sava marja, józan érvek hullnak a porba. Ments meg Uram e tébolytól mutass fényt az alagútból. Erőt kérek s időt, amennyit lehet, hogy sejtjeim élettel töltődjenek. Csak így tudlak szolgálni, embertársra vigyázni, […]
