Sötétbe burkolódzott a város, Sok ágyban izzad már a vánkos, Ragyognak az égen a csillagok, Szemet vetettek az utcákra az álmatlanok. Homályos, torz képet mutat a sötétség, Lelkekből árad a kétség, Könnyek hullnak, szerepet vállal a féltékenység, A csendet felébreszti az érzékenység. Ivóból kiszűrődik a vigalom, Szóbeszédet követi az unalom, Felkiált egy hang: ” hol […]
Elcsendesedik a téli táj, Álomra hajtja fejét a természet, Itt nincs már érzelem, ami neki fáj, Majd a kikelet ide is hoz új életet. Fellegeket üldöz a szél, Zúgva fák körül tekereg, Zimankós álomról mesél, Jégvirág, elfújt takarója után kesereg. Öreg tél ablak mögül nézi a silány tájat, Szeméből kifogyott már a hópehely, Újítani […]
Nézz a szemembe lelkünk örömére, Láss a szívembe, lángol a szerelme, Nyújtsd a kis kezed, had legyek támaszod, S csak két dolgod van: szeress, és légy boldog! Tengerkék víztükre ringat örökre, Boldogságban ölel karom, s csak nézel: Életvalóságod, esetleg álmod? Vagy csak vágyod, hogy én legyek a párod? Szíved hív, dallamos zenéje csábít, Selymes […]
Az élet órája dobban testedben, A szerelem hívó dallama csendül, Lelkedben a vágyódás lángja rezdül, Tüzes véred bent forr az ereidben! Szilaj gondolatok csapongnak benned, Arcod selymes bőrére a pír kiül, Szempillád csillagod fölött elterül, Édes-keserv lüktetés a szerelmed! Ártatlan kis mosolyra mozdul ajkad, Boldogság sikolya távozik halkan, S kicsordul néhány gyöngycsepp a szemedből. Elnyújtózik […]
“Mert engem szeretsz”, az életem lehetsz, Velem a csillagok fényét akarod, Helyezd karomba a bársonyos karod, Öleléssel a végzeteddé tehetsz. Szerelemmel elárasztom szép lelked, Bearanyozom hozzám kötött sorsod, Szívemben őrzöm vággyal megtelt álmod… Mert: “Áldott csodáknak Tükre a szemed”! Szíved tündöklő fénye: reménysugár, Mézédes csókjaid a szerelmi ár, Éltető tüzed már bennem is izzik. Mint […]
(10 szavas) Szívem nem találja nyugalmát, Vesztett sok létcsatát, még vívja harcát. * Sírás-rívás, hangos jajongás… vesznek ködbe, Rossz ez, mint a döntőben vesztes vívó csörte. Már alkonyodik, éj közelít, még van élet, Bármilyen volt is sorsom, enyém ez az élet. * (3 soros-zárttükrös) Nem találja nyugalmát, még vívja harcát! Szívem fáj, szenved, vesztett sok […]
Kinyitotta az úr a kaput előttem, mint halandó lépdelek. De valami történt velem. találkoztam az Urral este. Időhasadás lett életembe, hisz azt gondoltam öregszem. De ő adót nékem egy percet kitudja mennyi az halandó évbe. Majd ha az óráján letelik egyszer, ismét boldogan találkozom vele. Becsukja mögöttem idő kapuját, emlék leszek talán egy életen […]
Rózsa Iván: Kulcs (Haikuk) Mint kulcs a zárban, Mint barát otthonában: Iván Zitában… Zár nyitja a kulcs, Titok nyitja vasajtó: Szezám, tárulj fel! Kulcsrakész lakás, Menetre kész katona, Tettre kész költő… Vályúnál lenni; Zabálni, nem is enni: Kulcspozíció! A helyzet kulcsa, Meg az ajtóé, nálam: Gyere be, kedves! Kulcscsontod törött, Hajad csapzott, véres vagy: De […]
Rózsa Iván: Álom (Haikuk) Álmok álomban; Ez a való valóság? Nincsen frusztráltság… Rémisztő helyzet, Ha rémálomból rémes Világra ébredsz… A lét kapuját Hisz álmok keresztezik: Mi van odaát? Odaát való, Mi idebent csak álom: Legyünk itt és ott! Kint, fent, lent és fent: Rémálomból zuhanunk Álomvilágba… Letisztult álom Után (ön)magadhoz térsz: Magadra találsz! Álmokat törtél, […]
Álmos délután Álmos délután csókolom a kezed, Ölelő karokkal téged köszöntelek, Oly szép a szád, itt érdemes megállni, Ránk köszön a szerelem, érdemes bevárni. Csók virágozzon édes ajkadon, Hűség óvjon téged minden hajnalon, Jó szagúan, ábrándozva fürödjön a lélek, Mártózzon a szerelem édes tengerében. S ha ringó csípővel jön feléd Ámor, Ne fuss el előle […]
