Edit Szabó : Nomád élet . Hegy lábánál, dombok alatt épült régen az ősi lak, nincs ablaka,csak ajtaja, jurta tekint a világba. . Lakója egy gyönyörű lány, hímzett szép fehér ruháján hosszú, fonott fekete haj, – e látomás engem zavar ! . Arcán mosoly lágyan kering, vidám szava messzire int, magához csábítva lovát, simogatva a […]
Vérvörös napkorong tespedve, lassan lejt a tengervíz fele. hullámokat tarkára festve, átszíneződik környezete. A víztükör úgy ragyogtatja, hogy piros csíkos lesz a fodra, mint a pipacsmezőnek szirma, amikor a szellő ringatja. lángoló fényként kacérkodik, sugarát szórja a hegyekre, ránéz a parti kaktuszokra, ráült port aranyra bevonja. Készül az új világi létre, előbb sötétben megpihenve. majd […]
Ébredezik a kikelet örömmel, érkező madár dala száll a csöndben. Sziklacsúcsról vízér csordogál közben, kristálytisztán, szemrevaló gyönyörben. Tüzes szikrák záporoznak az égből, a sötétség meg-megvillan a fénytől. Lassan elvonul, nem kell félni vésztől, előáll a káprázat az érzésből. Zöldellő lombsátor alatt pihennek, halkan cselekszik az erdő moraja, állat hangja visszhangja a vizeknek. […]
Varázstükör / Szabó Lőrinc emlékére / Füredi otthonomba hosszan bezárva, hogy Szakajtóra való időmet hasznosra váltsam,s Időm maradjon, hogy könyvtáramat böngésszem Felfedező utamat járva magamat meglepjem Sorban buktak elő a múlt magyar klasszikusai Szinte habzsoltam sorban éltető sorait Közben sutba vágtam napjaink munkáit Mert műveikben megbújtak hatalmi vágyaik Vagy feltámadt álmából a l-art pour l,art […]
Gyere közelebb, ölelj Zita Közelséged, életem sója! Csak úgy érezzelek, Így élményt szerezzek. Már látni is… ez kéj manója. Jó lenne puszilni a kezed, Szép szavakkal pátyolni lelked. Test-meleged add át, Kezed puhaságát… Részemmé kell Neked már lenned. Nadrág cipzáram… titokajtó, Oda bejutni, nem kell fa-ló. Vigyázz nagyon, nehogy Ujjad törjön… sehogy. Légy enyém, az […]
Unom / Gyurkovics Tibor emlékére / Unom az öregkor nyavalyáit Betegségit, rigolyáit Szeretteim ritkuló látásait Teljesíthetetlen kívánságait Tárcám növekvő pénzhiányait Étvágyam lassú apadásait Életkedvem hullámzásait Az ember telhetetlen vágyait A hatalmasok pimaszkodásait. Nemzetem növekvő árulóit A rágalmak kiárusítóit A tagadás felmagasztalóit A gyűlölködés élre állítását A tiszta szerelem megcsúfolását A szeretet talomba állítását A hívő […]
A végzet útján végig menni Emelt fövel a sötét alagúton áthaladni Megbocsájtani mindenkinek Mond ó mond lehet e még Tiszta szivvel élni a mában Mint egy hajótörött Kinek mindene a tengerbe vész S a hullámok takarják el a süllyedö reményt A felszinre törö tajtékzó habok Gyötrö keserüséggel hozzák a felszinre Azt mi már úgy is […]
Gyengéd szeretet nagy gyűlöletben Vagy nagy szeretet, kis gyűlöletben… Ez mi a nagy különbség az életben. Szeretve szeretkezni, vagy ölbe háborúzni? Szeretet háború adott, elég házasodni… Ez alól, ez után, így már nem lehet kibújni. Vecsés, 2012. augusztus 22. – Kustra Ferenc
Éji nesz slattyog a süket csendbe, Nem tudom mit, de dobol fülembe. Nem gyújtok gyertyát, nehogy zavarjam, Hallgatom… mért nincs nesz az avarban? Vecsés, 2012. augusztus 18. – Kustra Ferenc
Nem tudni nálam mikor üt éjfélt az életóra, De tudom, akkor indulok a nagy találkozóra. Bízok, hogy ott várnak a szeretteim boldogan És majd velük leszek és végtelenül boldogan. Vecsés, 2012. augusztus 19. – Kustra Ferenc
