Posted by
Posted in

A széptevő

Edit Szabó : A széptevő . Kinn a pusztán a karámnál szép menyecske kacsingat ám, másik oldalán a legény reá veti tekintetét. . Figyelj ide kicsi rózsám, egyem azt a piros orcád, szépséges a te két szemed, engedd, had merüljek bele. . Mosolyodat úgy imádom, piros ajkaidra vágyom, eldobnám a kalapomat, hogyha két karomba foglak. […]

Posted by
Posted in

Kertemben

Kertemben lesem a virágokat. Bújnak már? Nem fagytak el? Róluk eszembe jutsz.. a holland tulipánokra, emlékszel? Piros szád rajzolata, égetőn hiányzik, csókod, melytől minden ízem sírva fakadna, lázad és győzködik létem, hogy hiányodat kell élnem, miközben mozdulataid itt lapulnak benn, tudatomban és szívemben. Elváltunk, hogy csalva és lopva ne kezdjük újra. Most egész emberként élem […]

Posted by
Posted in

Festményben a szerelem

Edit Szabó : Festményben a szerelem . Álmodom,hogy itt vagy velem, édes drága szerelmesem, karom fogja derekadat, forrón csókolom ajkadat. . Néked hoztam piros rózsát, a szerelem virág szálát, két kezedbe bele tenném, ajkaidhoz illeszteném. . Piros rózsa, szép kedvesem, a szerelem te vagy nekem, arcod festményről mosolyog, úgy hiszem, hogy boldog vagyok. . Rólad […]

Posted by
Posted in

Pech-halmazos élet

(3 soros-zárttükrös) Betöltekezek én, mindennap több adag kávéval, Ennyi a boldogságom hogy ihatok több pohárral… Betöltekezek én, mindennap több adag kávéval, (Bokorrímes anafora) Hmm… életem olyan, mint egy lakoma a nagy pestis járvány idején… Hmm… életem olyan, mint felsőfokú boldogság? Nem tapasztaltam én… Hmm… életben, én csak elbukdácsoltam, talán nem is voltam fenomén… (Anaforás, 3 […]

Posted by
Posted in

Virágzó gyűlölet

A virágzó gyűlölet A macskák már nem kergetik az egeret A kutyák a csontot szájukból kiköpik A Nap oly sebes szeleket támaszt Mintha a Holdat kergetni szeretné A temető őre reszket a félelemtől Álmában holtak szellemeit látja Úgy látszik ez már nem az a világ Az ünnepelt asztaláról hiányzik a virág A gyűlöletkeltés a sátán […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Múlt, jelen, jövő…

Rózsa Iván: Múlt, jelen, jövő… Volt, ami volt! A múlt kimúlt… Nincs jövő, csak az eljövő… Nem számít más, csak a jelen… Élj a mának! Carpe diem! Budakalász, 2020. február 16.

Posted by
Posted in

Tél-fivér…

Téli anziksz Dermesztő szellő Hozza hajnal hidegét. Jég fed, tócsákat * Zúzmarás hajnal. Jéggé fagyott a tájék. Meztelen faág. * Hajnali fagyban, Avar zörög lépéstől. Kósza szél dühöng. * Gallyra tapadt hó, Tájat fehérre színez. Hideg hajnalok. * Elcsendesült est, Mindent átkarol, befed. A hajnal, fagyos. * Nyirkos a reggel, Mi követi fagyos éjt. Erdő […]

Posted by
Posted in

Reménybe bízni…

Lehet-e a vaksorsban? Nagyon szép reménybe vakon bízni, De, vajh’ ki fogja teljesíteni? És nem tud magától teljesülni? Lehet a remény, akár bármelyik, Közben… nem felel meg akármelyik. (10 szavas duó) Bármelyik reménnyel kerülhető mocskos helyzet? Akármelyik remény, hívás esetén megfelelhet? Uralkodik lelkemben vakon a remény, De sajna ez illúzió, kelevény… * (Septolet) Reménykedő, Hihetetlenkedő, […]

Posted by
Posted in

Szeretve lenni

Mióta ismerlek, Mióta szeretlek, Elpárolgott belőlem A féltékenység, A harag, A tehetetlenség. Csak virágzó fák vannak, Csak üde rétek, Temérdek jó lélek, Csak ennyi van: Egy szép élet. Nincs többé csalódás, Nincs többé kín, Csak a szeretet van, S ez elég lesz így. Egy pici szikra, Mely nagy tüzet gyújt, Lobog a lángcsóva, S mi […]

Posted by
Posted in

Én néha…

Én néha csak úgy lennék, A világ végére mennék, Hogy ott csendben leülve, A semmi hatalmán merengjek.   Én néha csak úgy elbújnék, Egy réten pitypangmagot fújnék, S nézném hogyan szállnak ők el, A jóllakott pamacsfelhők aljáig.   Én néha madárként kelnék, Magas fák fölé szállnék, És a hajnali táj, onnan fentről, A szárnyaim alatt […]