(3 soros-zárttükrös) Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz, Lelkem polcáról minden rosszat lerakodsz… Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz. Bújjunk össze, legyünk együtt szerelmi vétkesek, Így, lovagoljuk meg összefonódva éjeket, Beléd bújok és az lesz a kéjem, Ott bennem nem lesz semmi értelem… (Bokorrímes) Neked hagyom érző átölelésem, Ide már nem kell, bíz’ semmi védelem, […]
Hol volt, hol nem volt, valamikor nagyon régen élt egy juhász és volt neki egy fia Palkó. Egyszer a juhász mondta a fiának: – Fiam, Palkó, már elég nagy ahhoz, hogy dolgozzál. Nem jó egész nap itthon ülni, és a legyeket csapkodni a térdeden. ma hazafelé jövet hallottam a csárdában, hogy királyurunk juhászfiút keres az […]
Ha akarod, leszek számodra levegő, fáradt elmédnek napnyugtakor pihenő. Felhők között délibábként lebegő, védelmező, föléd hajoló fenyveserdő. Ha akarod, csobogó forrásod leszek, tisztára mosom a gondterhelt napokat. Olyan leszek mint ételben a fűszerek, édessé és csípőssé teszem az álmaidat. Ha akarod, leszek számodra felhő, esőben úszkáló égi gombolyag. Vagy egy fa, termésével örökké termő, ha […]
A három királyok. Bambán tekintek a TV képernyőre A szójás csirkétől felpuffadva Kedélyállapotrom vészesen lekonyulva Elillant ünnepek távolában Fénytelenség szürke magányában A feltámadó vörös zászlók árnyékában Még a láthatár is pirosba fordult Bár a vecsernye öblös hangja meg se kondult A fényes Porta három mákvirága Szebben virít, mint a háttér ünnepfája Miről folyik a velőt […]
Végül, csak fölismertem… Hmm… hetven évesen jövők rá, életem nem egy életvasút, Olyan vagyok, mint vidámparkba mutogatott hullámvasút, Hmm… hetven évesen jövők rá, életem nem egy életvasút. Mert becsöngettek, rá, fölültettek, A villanyomorok dübörögtek, Mert becsöngettek, rá, fölültettek. Az óta folyvást élvezhetem, ezt a gyilkos rohanást… Még nem volt, aki bekiabált, kisfiam, akarnál mást? Az […]
Szegények Karácsonya! Hol a napokat számolja Hol pedig a póstást várja Tárva maradt hűtőpultját Sóvárgón bámulja Aprópénz zörög zsebében Elkéne mindet költeni Elég lesz- e ma ebédre Pár deka száraz kenyérre Elindul majd vándorútra Pár tízes meg százas Mire elég, mondd meg pajtás Mert üres lett a lábas Míg betér egy üzletházba Nedves lett a […]
Mikor a Nap lemenőben, magam vagyok temetőben. Fű sem rezdül, csendes minden, körülöttem halálisten. Pitypang fogná vissza Napot, bíborszínbe von égboltot. Társa tartja magast fejét, nem vesztette el az eszét. Tudja, időt fordítani senkinek meg nem adatik. Elmerengek e látványban, szememből könnycsepp kibuggyan. Régi emlék, messze innen, szívem mélyén megőriztem: erdélyi fenyves lábánál, apám kő-keresztfájánál […]
Töltött csirke Keskeny ajtókat gyártanak manapság Termetes nagysága alig fér el rajta Hova jár hetente a jámbor Istenadta Csodavárásra: ez a hely csak a reumatológia Már a betegfelvételnél kiborult a liszteszsák Beutalóját nem találta, mivel lyukas zsebébe zárta Többször a fejéhez kapva lármát csapva gesztikulál Beutalóval, vagy beutaló nélkül ez az ellátás dukál Már a […]
Edit Szabó : Sírva nevetni . Sejtelmes az egész lénye, az arcnak nincs szeme fénye, lecsukódott szempillája, gondolata merre járhat ? . Belülről sír, kívül nevet,, a fogai fehérlenek, fájó lehet emlékezés, eltakarja a nevetés. . Fekete haj, mint a függöny keretet von, arcon tükröz sápadt öröm kivirágzik, léleknek mi is hiányzik. . A mélységes […]
(3 soros-zárttükrös) Az előbb még az ezüst hold szépen világított, A sötét felhő alávágott, sötétet hozott… Az előbb még az ezüst hold szépen világított. (septolet) Ezüstös holdsugár Nem cirógat már. Morc felhő Eltakarja, kergeti szellő. Ég beborul, Elhomályosul Konokul. * Sötétség csúcsa lapos-álmosan szétterül, Látás vaksi, igazán ellehetetlenül… Sötétség csúcsa lapos-álmosan szétterül. Sötétség vérdermesztő, Félelmet […]
