Posted by
Posted in

Csak nehéz így egyedül

Csak nehéz így egyedül   Jobb közönsége volnék Néma ajkadnak, Mint a zajos csendbe szórt Kósza szavaknak. Érinthetetlen durva messzeség, Érinthetetlen durva messzeség.   Fázik a tél is: Udvarán Hideg pocsolyák tanyáznak. Téged mint egykori Kályhám, sehol sem talállak. Elérhetetlen messze kerültél. Elérhetetlen messze kerültél.   Nem kéne szólnod. Nem kéne szólnom, dúdol A kémény […]

Posted by
Posted in

Könyvremek (apeva-poéma)

Bár rég volt, emlékszem azért, mikor megszerettem a sok könyvet szülői házban szőke fiúcskaként – rám várt a polc, mint egy nagy hajó kies betűtengeren, s én ezt az óceánt lelkendezve felfedezhettem. Mi vajon hát a könyv? Mitől remek? Készítője ki? A külcsín és belbecs együttese, mely felszenteli, és jó, ha arányos, tapintható, kézzelfogható. De […]

Posted by
Posted in

Siklunk az ősz vízén

Siklunk az ősz vízén Hajónk a szigetünk. Ketten, karnyújtásra Mérföld távolságra.   Nem azt látod amit én, Más hangokat hallasz: A rejtett tó kiszáradt Elrebbent a szárnyas.   Félelemről beszélsz bátran Mindent kettőz a folyó Úszunk a két világ határán A tükör két másik oldalán. 2019. október S. F.  

Posted by
Posted in

Gyötrő tavasz

Gyötrő tavasz Konok bazalt fellegek kaptatnak az égen, alant a föld mégis az aszálynak hódol. Nyárrá vénült a tavasz, nem olyan, mint régen. Esőkről lódít, és holt szirmokból jósol. Lázas magányán tűnődik a kies utca, nyomasztja a veszni vágyó esők képe. Csend szövi napjaink és van, aki azt súgja (mert már fáj a térde) Vállaljuk […]

Posted by
Posted in

Szerelem covid idején

Szerelem covid idején. Egyetlen lányom esküvőjére készülünk A nyár nagyot nyújtózkodott, s még tartja melegét Bearanyozza légterünk a nap fáradt sugara Hiszen jól érzékeljük október az ősz májusa A súlyos veszélyes élethelyzet ellenére is A templom előterében gyülekeztek a vendégek A szeretet koszorújaként a bátrabb hozzátartozók Az első padsorokat megtöltötték, mint várakozók AZ Úr kitekintett, […]

Posted by
Posted in

“Békesség-gyümölcs” szüretelése…

Pillanatképek életem apró történéseiből… Meghívást kaptunk egy körülbelül 250 lelket számláló Baranya megyei kis faluba  gyümölcsszedésre. Szép kora őszi időben elindultunk autóval, útközben gyönyörködtünk a szelíd zselici dombság látnivalóiban. A táj elvarázsolt bennünket. A kertben édeni nyugalom fogadott bennünket. Láttuk, hogy a fák roskadoznak az érett gyümölcsök alatt, mintha csak ránk vártak volna. Mintha csak […]

Posted by
Posted in

Szeretnélek megtalálni…

Isten, hol vagy? Szeretnélek megtalálni… Minden idegszálam, testem minden Sejtje tudja és érzi, hogy létezel. Kereslek a nap minden pillanatában. Fürkészem a bezárt eget nappal, a Sejtelmesen világító holdat, És a pislogó csillagokat éjjel. Folyton szólítalak, de nem felelsz, Néma vagy, mint hatalmas hegyek. Isten, hol vagy? Szeretnélek megtalálni… Harmati Gyöngyi S.D.G.

Posted by
Posted in

Felhők

Mint a felhő: rózsaszín a kékbe kapaszkodna. Úgy romlik vagy épp derül a hangulatom egy ismert dallamot hallgatva. Emlékeztet valamire. Az égen lebegő békés bárányfelhőkre.

Posted by
Posted in

Bízni, élni!

Mennyi szép van, mennyi jó! Mennyi dallam, mennyi szó! Mennyi kar, mely átölel, hogy élni tudj, mert élni kell! Élni kell, mert kél a Nap, s minden nap mást tartogat. Egy utunk van: hinni, bízni! Ha alkonyul is, fényt keresni… 2020.09.17.

Posted by
Posted in

Zombi karantén család

Az úgy volt, hogy az Óca szerint ebben az évben lesz a világvége. Persze ezt mondta már máskor is, és eddig mindig tévedett, ahogy a maják is. De valami most tutira van, mert már nemcsak az ausztrál és brazil bozóttüzeket bámulja anya a tévében, hanem a hülye vírusról szóló híreket is. Mert valaki egy kínai […]